Seppuku

Err�l a szertart�sr�l ad ismereteket a cikk, a teljess�g ig�nye n�lk�l.

A seppuku sz� els�dleges jelent�se: "t�vig nyomni. A sz� feltehet�en abb�l ered, hogy a kardal�t�tig (seppa – ez tartja a peng�t) kell a ritu�l� sor�n bed�fni a wakizashi-t (vagy
tanto-t) a testbe. (Megjegyzem, hogy nem eg�szen volt kivitelezhet�, mert a kardra tekert selyemkend� ebben n�minem� akad�ly volt)

A nyugati civiliz�ci�kban elterjedt harakiri jelent�se „hasfelmetsz�s”. Ez a szertart�s k�vetkez� l�p�s�re utal, vagyis a hasfalba d�f�tt peng�vel fel kell nyitni a hasfalat.

�m a harakiri kifejez�st csak a k�lf�ldiek haszn�lj�k, jap�nok a hivatalos elnevez�si form�t, a seppuku-t alkalmazz�k besz�d k�zben.

A feud�lis Jap�nban a p�rn�p sz�m�ra ugyancsak ismeretlen volt a c�mben szerepl� kifejez�s, b�r �k a szertart�s l�nyeg�vel tiszt�ban voltak.

Ha egy k�zember m�velte ezt a szertart�st, az hatalmas b�nnek sz�m�tott, hiszen ez a samurai-ok (meg term�szetesen a rangban felett�k �ll�k, pl.: daimyou-k, a shougun, a mikado) el�joga volt.

�m ebben az esetben is l�teztek kiv�telek. Hiszen egy h�s�ges asszony, aki f�rj�t a h�l�ba is k�vette, nem haragot, hanem megbecs�l�st sz�lt. Ak�rcsak az, ha egy fi�, apja hal�l�t megtorolv�n, �nn�n mag�ra is b�ntet�st m�rt. De a szolga is tiszteletet �rdemelt, ha ur�t akarta az �rny�kvil�gban szolg�lni.
Itt meg kell jegyeznem, hogy ez el�g ritka volt, hiszen a szertart�shoz kard kellett (az pedig a gazdagok kiv�lts�ga).
B�r t�ny, hogy voltak olyan esetek, amikor a hal�lra k�nyszer�tett! samurai-nak (ha nem akarja, hogy ellens�ge v�gja le) olyan kardot adtak, melynek f�m peng�j�t f�val cser�lt�k ki.

Ami eddig m�r biztosan kider�lt az elbesz�l�sb�l, a seppuku fontos r�sze volt a jap�n samurai-kult�r�nak �s a hagakure-nak (samurai-ok k�dexe, mely tartalmazta a bushido – a harcos �tja- elveit).

Mint m�r eml�tettem, a seppuku c�lja, hogy a samurai harcosok elker�lj�k a fogs�gba es�st ill. a sz�gyent. A szamur�jok h�b�rurai (daimyou – nagy�r) szint�n elrendelhett�k, hogy vazallusaik az �ngyilkoss�g eme form�j�t v�lassz�k. A t�rt�nelem folyam�n k�s�bb m�g azt is megengedt�k, hogy a sz�gyenben maradt harcosok a kiv�gz�s helyett seppuku-t k�vethessenek el. Mivel a f� c�lja a szertart�snak az volt, hogy vissza�ll�ts�k az alany harci becs�let�t, m�s t�rsadalmi feladattal ell�tott emberekt�l sosem k�vetelt�k meg a seppukut. �m a samurai-feles�gek, b�r kiz�r�lag enged�llyel elv�gezhett�k magukon a jigai szertart�st, mely a seppuku n�i v�ltozata volt.

A ritu�l� hely��l �ltal�ban otthon�nak egy csendes szob�j�t v�lasztott a hal�lba indul�. �m a ronin-ok (gazd�tlan samurai) gyarkan k�rtek enged�lyt egy nemest�l, hogy a h�z�ban fejezz�k be f�ldi l�t�ket.
�m egy s�lyosan s�r�lt samurai ak�r a harct�ren is v�ghezvihette a tettet, mik�zben t�rsai v�dt�k � az ellens�g t�mad�s�t�l.
Bizonyos esetekben az ellens�ges samurai is seg�dkezhetett (err�l k�s�bb), ezzel is elismerve a legy�z�tt f�l teljes�tm�ny�t.

A harcosok vil�g�ban teh�t az �ngyilkoss�g eme form�ja b�tor tett volt, mellyel ugyan elismerte helyzet�nek kil�t�stalans�g�t, de v�gig ment a samurai-ok �tj�n. �nmaga gy�zte le �nmag�t.

K�zbevet�s: Ez a szeml�let nemcsak Jap�nban jelent meg, az �kori R�m�ban is a becs�let�t megtartani k�v�n� ugyancsak a kardj�ba d�lt. �gy fejezte be f�ldi p�lyafut�s�t VII: Ptolemaios Kleop�tra szerelmese, a m�sodik triumvir�tus tagja, a nagy Marcus Antonius is.

Ezzel a tettel lemosta mag�r�l minden b�n�t �s �gy elismerts�ge nemhogy cs�kkent, hanem ink�bb n�tt. A has felhas�t�sa �ltal kiengedte test�b�l  a lelk�t – �m ez elviselhetetlen f�jdalommal j�rt, ez�rt a hossz� hal�ltus�t megel�zend�, �ltal�ban egy "seg�t�t" k�rt fel a samurai, hogy adott pillanatban lev�gja a fej�t h�tulr�l/oldalr�l.

Az "elismert teljes�tm�ny" ellen�re, a b�n�snek tal�lt samurai vagyon�t ugyan�gy elkobozt�k �s csal�dj�nak t�rsadalmi rangj�t lecs�kkentett�k.

A szertart�s maga:

A seppuku-t �ltal�ban wakizashi-val, vagy egy tanto-nak nevezett k�ssel hajtott�k v�gre, pontos le�r�st k�vetve.
Nyugodt k�r�lm�nyek k�z�tt a samurai megtiszt�lkodott, feh�r k�nt�sbe �lt�zve elfogyasztotta kedvenc �tel�t, majd felk�sz�lt lelkileg a hal�lra egy "hal�l-haiku" meg�r�s�val. (Gyakran m�r j�val kor�bban meg�rt�k maguknak ezt a verset). Kiv�lasztott seg�t�je (jap�nul kaishakunin), aki �ltal�ban tan�tv�nya, illetve legk�zelebbi harcost�rsa/bar�tja volt, �m el�fordult, hogy a szerep els�sz�l�ttj�re jutott (�gy t�rt�nt a m�lt�n h�res „Negyvenh�t ronin” t�rt�net�ben is). A kaishakun-nak v�laszt�s elismer�s is volt egyben, hiszen mindenk�ppen egy kiv�l� kardforgat�t akart maga mell� a „hal�lrak�sz�l�. Hiszen seg�t�je k�pess�gein �s j�akarat�n m�lt hal�ltus�j�nak hossza.
Seg�t�je t�rsa t�rsas�g�ban (olykor „k�z�ns�g el�tt”) ezut�n speci�lis m�don le�lt (hogy hal�l�ban el�re d�lj�n majd). Ezut�n kioldozta kimono-j�t, �s mag�hoz vette a selyembe tekert fegyver�t .
A peng�t a has�ba m�lyesztve balr�l jobbra v�zszintes vonalban felv�gta azt, (majd, k�l�nleges esetekben, jobboldalt�l felfel�, a mellkas ir�ny�ba folytatta a m�veletet). Mik�zben teljes erej�t felhaszn�lta, hogy �szt�neit legy�zve az ac�lt test�ben tartsa, egy hangot nem adhatott ki a sz�j�n. Mikor bels�s�gei kibuggyantak sem ki�lthatott. K�l�nben sz�gyen t�rgy�v� v�lt volna.
A seg�t� ezut�n v�grehajtotta a daki-kubi-t. Amely l�nyeg�ben a fej nyakr�l val� lev�laszt�sa volt, m�ghozz� olyan m�don, hogy egy h�sdarab m�g a ott tartsa a fejet (hiszen m�lt�s�gon alulinak �rezt�k azt, hogy a fej a padl�ra zuhanva b�rmerre elgurulhasson).
A seg�t� szerep�nek v�llal�sa nem minden esetben volt, mert egy sikertelen, vagy cs�nya fejlev�g�s nagy sz�gyenbe hozhatta a kaishakunin-t.

A seppuku-nak  a m�r eml�tett komolyabb form�j�n�l, mikor a v�zszintes v�g�s ut�n m�g v�grehajtottak egy f�gg�leges mozdulatot is, aminek folyt�n a hirtelen v�rvesztes�g miatt hamar(abb) v�get�rt a szamur�j �lete, egy�ltal�n nem volt jelen seg�t� (megj.: a jigai is �gy zajl�dott le).
Mindk�t m�dszern�l elv�rt�k, hogy a f�jdalom mutat�s�nak legapr�bb jele n�lk�l t�rje a harcos �let�nek utols� m�sodperceit, rosszabb esetben utols� perceit.

A "harct�ri �ngyilkoss�gb�l" a seppuku hamar egyfajta t�rv�nyi v�grehajt�si rendelkez�ss� v�lt.
Gyakran eg�sz kl�nokat gyeng�tettek vagy t�r�ltek el ezzel a m�dszerrel.

B�r a szamur�jok v�gig jelen voltak a k�z�pkori �s �jkori jap�nban, a nyugati civiliz�ci� el�sz�r 1868-ban tal�lkozott csak a seppukuval.
Egy francia haj� 11 leg�nys�gi tagja rossz helyre keveredett Jap�nban �s egy szerencs�tlen �sszet�z�s sor�n meg�lt�k �ket. A jap�n korm�ny bocs�natk�r�se jelek�nt p�nzbeli k�rt�r�t�s mellett megh�vta a haj� kapit�ny�t, hogy legyen jelen a "b�ntet�s v�grehajt�s�n�l". A kapit�nyt annyira felkavarta az esem�ny, hogy m�g � k�ny�rg�tt bocs�nat�rt, �gy 9 szamur�j meg�szta az esem�nyt...

V�gezet�l egy r�szletes �s persze felkavar� �lm�nybesz�mol� egy nyilv�nos seppuku-r�l, amelynek Algernon Freeman-Mitford volt szemtan�ja 1868-ban [Megj.: Ez a d�tum egy �vvel a bakumatsu id�pontja ut�n van.. Elkezd�d�tt a Meiji restaur�ci� amelynek sor�n a shougun hatalm�t veszti, a Mikado (Mikadou, Mikad�, Mikadoo) pedig �jra vil�gi vezet�v� v�lik(a bakufu kezdete �ta nem volt t�nyleges hatalma, csak vall�si)]:

[...] A cerem�nia, melyet a Mikado (uralkod�, cs�sz�r, gyakran Tenno) szem�lyesen rendelt el, este 10:30-kor kezd�d�tt, Seifukuji templom�ban [...]. Minden k�lf�ldi k�vets�gt�l h�vtak egy szemtan�t. �sszesen h�t k�lf�ldi volt jelen.

Egy �jabb m�ly f�hajt�s ut�n Teki Zenzaburo, rezzen�stelen arccal �s tart�ssal, m�gis olyan hangon, mely annyi �rzelmet �s vonakod�st �rult el, ami elv�rhat� volt egy beismer�st tev� embert�l, �gy sz�lt:

"�n, �s egyed�l �n adtam felhatalmaz�s n�lk�l parancsot, hogy l�jenek a k�lhoniakra, �jra �s �jra, amint menek�lni pr�b�ltak. Ezen b�n miatt kibelezem most magam �s k�rlelem a jelenl�v�ket, tiszteljenek meg azzal, hogy tan�i lesznek e tettnek."

M�g egy meghajl�s ut�n, az el�bbi sz�nok meglaz�totta a ruh�j�t, hogy az lehullhasson az �v�ig, szabadon hagyva der�kig a test�t. �vatosan, a szok�snak megfelel�en begy�rte ingujjait a t�rdei al�, hogy megakad�lyozza a h�trad�l�st; egy jap�n nemesembernek mindig el�red�lve kell meghalnia. Hat�rozott, biztos k�zzel felvette a t�rt, amely el�tte fek�dt; s�v�rogva, majdhogynem szeretetteljesen r�n�zve; egy pillanatra mintha �sszegy�jteni l�tsz�dott volna gondolatait, majd j�val a dereka alatt hasbasz�rta mag�t a baloldalon. A t�rt lassan a jobb oldalra h�zta, ezut�n a sebben hagyva megforgatta �s egy r�vid v�g�st hajtott v�gre felfel�. Mindezen betegesen f�jdalmas tette k�zben egy arcizma sem r�ndult meg. Miut�n kih�zta a t�rt, el�red�lt �s kiny�jtotta a nyak�t; a f�jdalom kifejez�se el�sz�r suhant �t az arc�n, de tov�bbra sem adott ki egy hangot sem. Abban a pillanatban a kaishaku - aki m�g mindig mellette guggolt �s k�v�ncsian figyelt minden mozdulatot - talpra ugrott, a leveg�ben tartotta kardj�t egy m�sodpercig, azt�n egy villan�s, egy neh�z, tompa zuhan�s �s puffan�s; egyetlen csap�ssal a fej lev�laszt�dott a testr�l.

S�ri csend k�vetkezett, melyet csak a mozdulatlan kupacb�l felt�r� v�r csobog�s�nak f�rtelmes hangja t�rt meg, ami pillanatokkal kor�bban m�g egy b�tor �s lovagias ember volt. Sz�rny� esem�ny volt.

A kaishaku (m�s n�ven kaishakunin) egy m�ly meghajl�st v�gzett, let�r�lte a kardj�t egy darab rizspap�rral, melyet k�szenl�tben tartott �s visszavonult a megemelt p�diumr�l, a mocskos t�rt - a kiv�gz�s v�res bizony�t�k�t - �nnep�lyesen elt�vol�tott�k.

A Mikado k�t k�pvisel�je elhagyta a hely�t, �tv�gva oda, ahol a k�lf�ldiek �ltek �s odah�vtak minket, hogy legy�nk tan�i: a hal�lb�ntet�st Taki Zenzaburo h�s�gesen v�ghezvitte. A cerem�nia v�gezt�vel elhagytuk a templomot.

[...]"

A seppuku-t hivatalosan 1873-ban megsz�ntett�k, mint �t�let-v�grehajt�si m�dot, de az �nk�ntes �ngyilkoss�g eme form�ja m�g a mai napig nem halt ki teljesen.
Legh�rhedtebb a jap�n cs�sz�r 1912-es seppuku-ja volt, de sz�mos katona gondolta, hogy fogs�g vagy veres�g helyett ink�bb ezt a v�get �rdemli.

Megj.: A seppuku �ltal megk�vetelt szeml�letm�d, vagyis a hal�lf�lelem teljes hi�nya, seg�tette Jap�nt Pearl Harbor-n�l, amikor az �gb�l al�sz�ll az „isteni-sz�l” (kamikaze).

Az egyik utols�, nagyobb publicit�st kap� eset 1999-ben t�rt�nt, amely a jap�n Bridgestone gy�r egyik munk�s�nak korai nyugd�jaz�s�hoz f�z�dik, �s aki l�nyeg�ben egy konyhak�ssel vitte v�ghez a m�veletet...