Kagefumi Ueno Jap�n �j szentsz�ki nagyk�vete interj�t adott az Inside the Vatican c. angol nyelv� havilapnak, amelyben a kereszt�nys�g �s a jap�n kult�ra k�l�nb�z�s�g�r�l, a katolikusoknak a Jap�nban val� jelenl�t�r�l nyilatkozott.

Jap�nban jelenleg 16 egyh�zmegye van, ebb�l 3 f�egyh�zmegye. A katolikusok rendszerint j�l k�pzett szakemberek, nagyr�szt Jamagucsi �s Nagaszaki v�rosokban �lnek.

A hivat�sok ter�n ugyanolyan probl�m�kkal k�zd az orsz�g, mint Eur�pa vagy az Egyes�lt �llamok. A F�l�p-szigetekr�l �s Vietn�mb�l �rkeznek papok, hogy p�tolj�k ezt a hi�nyt.

Jap�n �s a Szentsz�k 1942-ben l�tes�tett diplom�ciai kapcsolatokat azzal a c�llal, hogy sz�ks�g eset�n a Vatik�n k�zvet�t� szerepet tudjon v�llalni Jap�n �s a sz�vets�ges hatalmak k�z�tt, amelyre azt�n nem ker�lt sor.

T�rt�neti �ttekint�s:

Az els� misszion�riusok a reform�ci� idej�n �rkeztek Jap�nba.

Xav�ri Szent Ferenc �s t�rsai nagyr�szt portug�l, spanyol �s olasz nemzetis�g�ek voltak. Jap�n d�li szigeteire �rkeztek meg a F�l�p-szigetekr�l.

A katolicizmust azt�n 1614-1868 k�z�tt a s�gun korm�nyok betiltott�k. Ennek oka, ohgy a shitou illetve a buddhizmus jobban szolg�lta a politikai hatalmak akarat�t, mint a k�lf�ldr�l bet�r� �j vall�s�ramlat. Ennek eredm�nyek�ppen sz�mos kereszt�ny v�rtan� – jap�nok �s k�lf�ldiek – ebb�l az id�szakb�l sz�rmazik.

Az els� misszion�riusok nem voltak tudat�ban annak, hogy a jap�nok esetleg nem lesznek fog�konyak az abszol�t igazs�goss�g, az abszol�t j�s�g, az egy �s igaz teremt�, az egyetlen mindenhat� istens�g ir�nt, amely fogalmak a monoteista vall�sok – nem csak a kereszt�nys�g – l�nyeg�hez tartoznak. A transzcendentalizmus nem r�sze a jap�n gondolkod�sm�dnak. N�lunk a sz�mos istens�g szinte azonos szinten van az emberrel, nem v�lnak k�l�n. A Jap�n szellem sz�m�ra az egy nagyobb hatalom �ltal teremtett vil�g elm�lete meglet�sen idegen.

 – hangs�lyozta az interj�ban Jap�n �j szentsz�ki nagyk�vete. A vil�gegyetemr�l val� elk�pzel�s�k t�bbistenhitre alapoz�dik, ak�rcsak a kelt�k eset�ben. Nekik sem volt egy abszol�t istens�g�k. Mint a jap�nok a kelt�k is im�dtak mindenf�le term�szeti jelens�geket �s er�ket: f�kat, v�zes�seket, hegyeket, szeleket, csillagokat stb.

A sintoizmus �s a kereszt�nys�g k�z�tti f� k�l�nbs�gek, hogy a kereszt�nys�gnek van egy pontosan meghat�rozott istene. A sintoizmusnak ezzel szemben nincs isten fogalma �s teol�gi�ja. T�bbisten hit� �s animista. Az ember nem fels�bbrend� m�s �letform�khoz k�pest, �s amit l�trehoz, nem tulajdon�v�, hanem saj�t r�sz�v� v�lik.

Jap�nban 500 ezer katolikus �l, akik a lakoss�g 0,5%-�t teszik ki. A katolikusok �s protest�nsok sz�ma r�g�ta nem v�ltozik, b�r a II. vil�gh�bor� ut�n a misszion�riusok egy m�sodik hull�ma �rkezett az orsz�gba. Jelenleg az evangeliz�l�s legnagyobb akad�lya, hogy a katolicizmus b�r rugalmasabb, mint a m�ltban, m�g mindig t�l fundamentalista a jap�nok sz�m�ra.

A sintoizmusban mindennek van lelke. Ez�rt term�szetellenes sz�munkra, hogy higgy�nk egy minden hatalommal b�r�, elvont szellemben, az abszol�t j�ban �s az abszol�t rosszban, mert mindennek van j� �s rossz oldala.

A jelenlegi helyzeten val� v�ltoztat�s c�lj�b�l a katolikus egyh�z p�rbesz�det hirdet kultur�lis cser�k, lelkigyakorlatok, medit�ci�k szervez�s�vel a katolikus �s a zen buddhista papok k�z�tt. M�gis �gy t�nik, hogy az egyh�z szinte kiz�r�lagosan a muzulm�nokkal folytat vall�sk�zi p�rbesz�det, amely szint�n monoteista vall�s �s a kereszt�nys�g t�voli unokatestv�re.

Kagefumi Ueno Jap�n �j szentsz�ki nagyk�vete v�g�l az interj�ban elismerte, hogy a k�l�nb�z�s�gek ellen�re sok jap�n katolikus iskol�ba �s egyetemre k�ldi gyermek�t az alapos kultur�lis k�pz�s �rdek�ben.