A jap�n m�v�szett�rt�n�szek a XII. sz�zad v�g�t�l sz�m�tj�k a k�z�pkort, amely a Muromacsi korszak v�g�ig tartott. A Kamakura korszak kezdete a Minamoto-h�z �ltal 1192-ben Kamakur�ban megalap�tott sogun�tushoz kapcsol�dik, noha a m�v�szet ir�ny�t�sa a kiot�i cs�sz�ri udvar nemeseinek kez�ben maradt. (R�szletesebben I.: Louis Fr�d�ric: Jap�n h�tk�znapjai a szamur�jok kor�ban 1185-1603, Budapest, 1974). A korszakra fokozatosan er�s�dve nyomta r� a b�lyeg�t a katon�k szigor� �letszeml�lete �s a zen-buddhizmus (ut�bbit r�szletesebben I.: Mikl�s P�l: A Zen �s a m�v�szet, Budapest, 1978).
A zen-buddhizmussal, valamint a korunk m�v�szet�re is nagy hat�ssal lev� fest�szet�vel �s �p�t�szet�vel foglalkoz� m�vek k�nyvt�rakat t�ltenek meg, l�nyeg�t nagyon neh�z r�viden �sszefoglalni. Pedig Pol-lock, Mark Tobey �s Herbert Read, a modern m�v�szet �rt� kritikusa szerint a mai amerikai fest�szet valamennyi jelent�s alkot�ja (Clifford Still, Franz Kline, Willem de Kooning, Philip Guston, Sam Francis) k�zvetlen�l vagy k�zvetve kapcsolatba ker�lt a keleti m�v�szettel �s filoz�fi�val. (A zen-buddhizmus ismertet�s�t I. a Vall�s c. fejezetben.)
A Kamakura korszakban a Heian korszak eredm�nyei - els�sorban a nemzeti st�lus megteremt�se - nagy m�v�szi fellend�l�st ind�tottak el.
A fest�szet technik�ja csiszoltabb lett. A k�nai fest�szet m�r csak a karae iskol�kra hatott, a jamatoe iskol�k a finom r�szletek bens�s�gess�g�vel �s ragyog� sz�nhat�ssal alak�tott�k ki jellegzetes, m�r a jap�n f�ldben gy�kerez� st�lusukat. A term�szetk�zels�g, az elbesz�l� jelleg �s a vil�gi t�m�k elterjed�se, a tekercs- �s arck�pfest�szet nagy n�pszer�s�ge jellemzi e kor fest�szet�t. M�g Takasina Takakane 1300 k�r�l k�sz�lt vall�sos t�rgy� festm�nyein is el�t�rbe ker�l a h�tk�znapi �let realisztikus �br�zol�sa.
A Kamakura korszak a k�nai befoly�st�l megszabadult szobr�szat
aranykora. Nagy mesterek, Unkei �s tan�tv�nya, Kaik�i k�sz�tett�k el a narai T�daidzsi templom Nandaimon kapuj�n�l �rt �ll� faszobrokat. A Szandzs�szangend� (Kiot�) szobrai is Unkei alkot�sai. A XIII. sz�zad k�zep�n k�sz�lt Joritomo s�gun h�res faszobra, s 1249 �s 1255 k�z�tt �nt�tt�k a kamakurai Daibucut, a Nagy Buddh�t, Jap�n m�sodik legnagyobb bronzszobr�t. Ebben a korban k�sz�tettek el�sz�r nagyobb sz�mban szoborportr�kat jelent�s vil�gi szem�lyis�gekr�l, s�gunokr�l, f�urakr�l.
Az �tv�sm�v�szet a katonai szellem er�s�d�s�vel f�leg a v�rtezet, a kardok �s fegyverek k�sz�t�s�vel remekelt. Mj�csin, a h�res kardkov�cs fegyvereivel szamur�j nemzed�kek sora k�zd�tt.
A XIII. sz�zadban a lakkmunk�kn�l m�r arany- �s ez�stbet�teket is kezdtek alkalmazni. A lakkm�v�szetben a Kamakura-bori, a kamakurai fafarag�s �s a k�nai lakkfarag�s nyom�n kialak�tott technika hozott m�ig �l� �jdons�got. A K�n�ban tanult Kat� Kagemasza 1227-ben megalap�totta az els� jap�n cser�ped�nygy�rat. A gy�rr�l szetomon�nak nevezett, v�kony fal�, m�zas ed�nyek, ker�mia- �s porcel�nt�rgyak egyre h�resebbek lettek. A kalligr�fi�ban a kiot�i S�renin templomr�l elnevezett S�renin st�lus terjedt el.
A zen-buddhizmus hat�sak�nt az �p�t�szetben a sima, leegyszer�s�tett form�k jelentek meg. Sok buddhista templomot emeltek ciprusk�reggel fedett, meredek tet�vel. A daibucuj�nak nevezett, er�teljes, fegyelmezett st�lus egys�ges �sszhat�s�ban ma is gy�ny�rk�dhet�nk a T�daidzsi templom nagy d�li kapu�p�tm�ny�n�l �s az alap�t� csarnok�n�l. A st�lusra jellemz�, hogy a p�rk�nyzat konzolai k�zvetlen�l a sima oszloptestbe �p�lnek, ker�lik a festett d�sz�t�st �s a f�m ornamenseket. A templom�p�t� pap, Cs�gen hal�la ut�n a daibucuj� st�lus sokat vesztett n�pszer�s�g�b�l. A XIII. sz�zad elej�re m�r vir�gz� zen-buddhizmus kev�s �pen maradt �p�t�szeti alkot�sa k�z�l a legjelent�sebb a kamakurai Engakudzsi templom ereklye�rz� csarnoka. A st�lust az eml�tett p�rk�nykik�pz�s, a bels� l�that� fed�lsz�k szerkezetnek al�rendelt kialak�t�sa, az er�teljes �vek �s hajlatok, a ny�l�sz�r�k �velt, hangs�lyozott szem�ld�kei jellemzik.
Az �j ir�nyzatok mellett m�g �ltek a Heian korszak hagyom�nyai is. Az �n. v�j� - tiszta jap�n - st�lus� �p�letek k�z�l kiemelkedik a narai K�fu-kudzsi h�romszintes pagod�ja (a h�rom szint, a h�rom egym�s f�l�tt elhelyezked� tet� a h�rom l�telemet szimboliz�lja). A pagod�k �ltal�ban h�rom- vagy �tszintesek. Az �t szint az �t l�telem: az �g, f�ld, t�z, sz�l �s ember egy�ttes�t jelk�pezi. V�j� st�lus� a h�res Szandzs�szangend�, az 1001 Buddha temploma �s a Rengeoin templom f�csarnoka Kiot�ban. A Kamakura korszak k�zep�t�l a hagyom�nyos �s az �j st�lusok jegyei """�r szabadon �tv�z�dnek az alkot�sokon.
A lak�s�p�t�st az ig�nyek �s ezzel egy�tt a helyis�gek sz�m�nak a n�veked�se jellemezte. A gazdagabbak lak�s�t m�v�szi festm�nyek, plasz tik�k, s az elhelyez�s�kre kialak�tott kis beugr�k, be�p�tett polcok tett�k meghitt�, hangulatoss�.
Az irodalomban a XIII. sz�zadt�l megjelenik az essz� is, de sz�les olvas�t�bort csak a reg�nyek, az �tle�r�sok, a tanmesegy�jtem�nyek �s a napl�k vonzottak. A szamur�j korszak h�si er�nyeit p�ld�z� katonat�rt�netek sor�b�l kiemelkedik a sz�zad nagy alkot�sa, a Heike monogatari, az 1233-ban �rt t�rt�nelmi reg�ny, a Gendzsi monogatari „ellenp�lusa". A Taira- �s a Minamoto-csal�d h�bor�j�t Heike n�z�pontj�b�l le�r� verses reg�nyt nemcsak olvast�k, hanem a biva-h�sik, a v�ndor szerzetesek �l�sz�val is terjesztett�k. A Heike monogatari �gy k�zkinccs� lett, m�g ma is kedvelt t�m�ja a sz�npadi �s telev�zi�s m�soroknak, sok �r�s �s festm�ny ihlet�je.
A XIV. sz�zadban a n�-dr�m�k (vall�sos miszt�riumj�t�kok) is gy�keret eresztettek. A sz�n�szek �si viseletben, �larcban jelentek meg a hagyom�nyos sz�npadon. N�pszer�ek voltak a dengaku �s a szarugaku nev� dr�mai j�t�kform�k is, s ezekb�l alakult ki a klasszikus jap�n dr�ma h�rom f� t�pusa: a n�, a kabuki �s a bunraku.
E kor term�ke a napjainkban is kedvelt bonszai, a term�szet miniat�riz�l�s�nak a m�v�szete: k�l�nf�le elj�r�sokkal t�rpe m�ret�v� nevelt�k a t�lba �ltetett f�kat, cserj�ket. (A sokat id�zett mond�snak, amely szerint a jap�nok nagyok a kicsiben, de kicsik a nagyban, az els� fele felt�tlen�l igaz. A m�sodik fel�t azonban korunkban a jap�n technika grandi�zus v�vm�nyai c�folj�k.)
A zenekarokban a samiszen �s a kot� mellett �j hangszer t�nt fel: a sakuhacsi, amelyet a zen papjai, a v�ndorl� szerzetesek haszn�ltak. A bambuszsz�rb�l k�sz�lt cs�fuvola fontos szerepet kapott a buddhista szertart�sokon.