Sintoizmus

Wkipedia-Unnamed  2007.08.22. 10:12

 

A sint� (shintō), Jap�n �si vall�sa, �shonos vall�si tan�t�sok �s gyakorlatok �sszess�ge. A sint� sz� jelent�se: az istenek �tja, helyesebben "a szellemek �tja" ugyanis a sint�ista szeml�letben a hagyom�nyos �rtelemben vett istenek hely�t szellemek (kamik)t�ltik be. Az �si vall�snak m�s elnevez�se is l�tezik, h�vj�k m�g kami no michinek is, amely szint�n "az istenek �tj�t" jelenti.

A sint� rokons�gban �ll �zsia �s a csendes-�ce�niai szigetvil�g s�m�nisztikus hagyom�nyaival �s kultuszaival. E vall�s k�z�ppontj�ban a kamik (istenek) �llnak, ezek szellemek, gyakran az �s�k szellemei vagy k�l�nb�z� term�szetben el�fordul� dolgok szellemei: k�l�n kamija van a f�ldnek, a mez�nek, a foly�nak, az erd�nek, stb. �sszesen k�r�lbel�l 8 milli� kami ismeretes.

A sint� t�rt�nete

Korai sint�

A sint� vall�s az �si jap�n mitol�giai �s �si s�m�nizmus�ban gy�kerezik, nincs alap�t�ja, sem �rott kinyilatkoztat�sa, sem dogmatik�ja. A jap�n szigeteken eg�szen Kr. u. VI. sz�zad m�sodik fel�ig nem k�sz�ltek �r�sos feljegyz�sek, �gy nem ismerhetj�k pontosan a jap�n vall�s �skori form�it. A Kr. u. IV. sz�zadban minden nemzets�gnek (ujinak) megvolt a maga v�d�istene (ujigamija), amelynek kultusz�t a nemzets�gf� ir�ny�totta. Ekkort�jt v�lt szok�ss� szent�lyt �p�teni az ujigami vagy kami („szent hatalom”, „isten”) sz�m�ra.

A korai sint�ban k�t vil�gk�p �lt egym�s mellett: az egyikben a vil�g f�gg�legesen tagol�dott a Magas Menny S�kj�ra (Takama no Hara, a kamik vil�ga), a K�z�ps� F�ldre (Nakatsukumi, a jelen val� vil�g) �s az Alvil�gra (Yomi no Kuni, hal�l ut�ni vil�g) ez a vil�gk�p f�k�nt a jap�n m�toszokban tal�lhat�. A m�sikban a vil�gk�p v�zszintes elrendez�d�s�: ezt a vil�got v�ghetetlen tenger v�lasztja el az �r�k Orsz�gt�l, ez a vil�gn�zet f�k�nt a n�phitben domin�lt.

Jap�n els� szent sz�vegei Kr. e. 500 k�r�li id�kb�l sz�rmaznak �s Amateraszu �mikamir�l sz�lnak. Ennek az iratoknak a tan�t�saival keveredtek a k�s�bb K�n�b�l besziv�rg� buddhista elemek. A korai id�kben a sint� egyszer� term�szetvall�s lehetett, d�sztelen, egyszer� szent�ly-kunyh�kban imamond�k, l�tnokok �s �ldozat-bemutat� papok tev�kenykedtek.

A sint� tan�t�sai

A sint� k�z�ppontj�ban a misztikus kamik igazs�ghoz vezet� �tja �s azok igazs�gos akarata �ll. A kamik term�szete meghaladja az emberi elme k�pess�geit ez�rt a h�tk�znapi emberek �ltal nem teljesen megismerhet�ek: "A kamikat nem lehet meg�rteni; csak �rezni �s im�dni tudjuk �ket. De ezt is csak azzal a felt�tellel, ha visszat�r�nk a term�szethez �s �sszhangban �l�nk vele Csak az igaz h�v�k ismerhetik meg �ket, m�gpedig a hit �ltal, ugyanis az emberek is szentek mivel a kamik gyermekei. A kamik meghallgatj�k az emberi im�kat �s v�laszolnak r�juk, akaratukat (makoto) is kimutatj�k amellyel vez�rlik az embereket. Azok akik egy�ttm�k�dnek vel�k, �s az � akaratukkal �sszhangban �lnek megszerezhetik egy kami v�delm�t �s seg�ts�g�t. Rossz kamik nem l�teznek, azaz a sint�b�l hi�nyzik a gonosz fogalma, minden kami j�s�gos, seg�teni akar� �s kegyes.

A helyes �letvitel, a sint� szerint, a makoto no kokoro („az igazs�g sz�ve”), ami az �szintes�g, a tiszta sz�v �s a becs�let �sszess�g�t jelenti, azaz azt hogy ember becs�letesen igyekezz�k a lehet� legt�bbet teljes�teni az �ltala v�lasztott munk�ban �s emberi kapcsolataiban. A makoto no kokoro a legfontosabb er�ny ami minden er�ny felett �ll �s b�r a t�bbi er�ny sem elhanyagoland� (pl. engedelmess�g, a gyermeki ragaszkod�s, a szeretet, a h�s�g, stb.) a legfontosabb �s legels� c�lja az embernek makoto no kokoro keres�se. Ugyanis ennek el�r�se hozza felsz�nre a t�bbi er�nyt is.

A sint�ban ismeretlen fogalom az eredeti b�n, az embert eredend�en isteni l�nynek tekinti. A val�s�gban azonban az ember szent term�szete nem mutatkozik meg, megtisztul�si szertart�sok, folyamatok sor�n azonban lehet�s�ge ny�lik elt�vol�tani a tudatot fed� tiszt�talans�gokat. A sint� az embereket nem elszigetelt, mag�nyos l�leknek, hanem egy �si folytonoss�g tov�bbviv�j�nek, az el�d�k �s lesz�rmazottak k�zti �sszek�t� l�ncszemnek tekinti.

A sint� tov�bbi jellegzetess�ge az is, hogy a jap�n n�pet a t�bbi n�p fel� helyezi, magasabb rang�nak tartja.

Etika

A sint�izmusnak nincsenek erk�lcsi el��r�sai, emberek vele sz�letett, �szt�n�s j��rz�ssel sz�letnek �gy mindenkinek a saj�t feladata, hogy meg�rezze mi a j� �s mi a rossz, vagy mi helyes �s mi nem. A sintoista ember sz�m�ra a legnagyobb er�ny a cs�sz�rnak, az el�lj�r�nak vagy a munkaad�nak val� engedelmess�g �s a munkafeladatok min�l eredm�nyesebb teljes�t�se. A b�n fogalma is elt�r a nyugati vil�gban ismeretes b�n fogalomt�l: csak az sz�m�t b�nnek a k�ros a k�z�ss�gre, aki v�t a k�z�ss�g ellen. A sint� kiz�r�lag az evil�gi �rv�nyes�l�s, boldogul�s c�ljait szolg�lja, a sint� h�vei nemsokat t�r�dnek a t�lvil�gi jutalommal vagy b�ntet�ssel.

Sint� "istenek"

A sint� istenek a kamik, ezek azonban nem a nyugati vil�gban ismert transzcendens istens�get takarnak, hanem egy kami a legsz�lesebb �rtelemben lehet b�rmi, ami rendk�v�li, s ami f�lelemmel vegyes �h�tatot vagy tiszteletet v�lt ki. K�vetkez�sk�ppen rendk�v�l v�ltozatos kamik l�teznek melyek a vil�g minden egyes �l� �s �lettelen dolg�ban laknak. A kamik sz�ma meghaladja a nyolc milli�t, �sszess�g�ket pedig Yaoyorozu no Kaminak (nyolcmilli� kami) szokt�k nevezni.

A legismertebb �s leghatalmasabbnak tartott kami a Nap kamija Amaterasu �mikami. Tov�bbi ismertebb kamik Izanagi �s Izanami az �ssz�l�k, Senninek k�r�lbel�l 500 ismeretes, a hegyekben lak� halhatatlan szellemek, k�pesek k�l�nb�z� �llatokon rep�lni �s a haland�k �lmaiba behatolni; Seiobo istenn� akinek egy 1000 �vente term� barack kertje van. Aki eszik ezekb�l a barackokb�l �r�k �letet nyerhet; Tobosaku kami, neki siker�lt ellopnia h�rom barackot Seibo kertj�b�l, �ltal�ban �reg emberk�nt jelen�tik meg aki barackot tart a kez�ben; Gama-Sennin mindenf�le var�zserej� szerek tudora, k�pes �lland�an megfiatalodni. Chokaro, az utaz� aki egy var�zs t�kkel rendelkezik, amelybe ha belef�jt egy l� j�tt ki bel�le.

A sint� irodalma

Kezdetben sz�jhagyom�ny �tj�n terjedtek a k�l�nb�z� m�toszok A sint� vall�snak nincs a Bibli�hoz vagy a Kor�nhoz hasonl� szent k�nyve vagy kinyilatkoztat�sa. A sint� szent iratait az �si mitol�gia fennmaradt t�rt�netei k�pezik. Ezek az 712-ben keletkezett Kodzsiki (R�gi id�k kr�nik�ja) amely f�k�nt a vil�g eredet�vel �s a term�szetfeletti l�nyek �gyes bajos dolgaival foglalkozik, �s az 720-ban �r�dott Nihon-gi (m�sk�ppen Nihon shoki; Jap�n kr�nik�i) t�rt�nelmi feljegyz�sekkel, m�toszokkal legend�kkal foglalkozik. A m�toszok k�zpontj�ban Amaterasu �mikamir�l, a cs�sz�ri csal�d �s�nek tekintett napistenn�r�l sz�l� mes�k, elbesz�l�sek �llnak. Ezek az iratok szerint a vil�got Izanagi �s Izanami teremtette: isteneket nemzettek, elhelyezt�k a Napot az �gen �s jap�n szigeteket az �ce�nban. �k nemzett�k Amateraszu �mikamit a napistenn�t, t�le sz�rmaztatj�k a jap�n cs�sz�ri h�zat.

Sint� �nnepek, szertart�sok

A sint� �nnepek (matsuri) magukba foglalj�k a ritu�lis megtiszt�t�st, a kaminak felaj�nlott �tel�ldozatokat, az im�dkoz�st, szent zen�ket �s t�ncokat, csendes elm�lked�st, az �r�m kifejez�s�t. A szent�lyek felkeres�se a t�bbs�g �ltal minden h�nap 1. �s 15. napj�n t�rt�nik valamint az �nnepek alkalm�val.

Az �jsz�l�tt gyereket �let�nek 30-100. napj�n mutatj�k be v�delmez� kamij�nak, ekkor l�p a gyerek a h�v�k sor�ba. Minden �vben, november 15-�n, a shichi-go-san („h�t-�t-h�rom”) �nnepen az �t�ves kisfi�kat, valamint a h�rom- �s h�t�ves kisl�nyokat viszik el a szent�lybe, hogy k�sz�netet mondjanak a kami gondoskod�s��rt. A feln�ttek napja janu�r 15-�n van, ilyenkor a 20. �let�v�ket bet�lt�tt fiatalokat k�sz�ntik. A sint� h�vei, esk�v� alkalm�b�l, a kami el�tt mondj�k el a hitvesi esk�t. Shogatsu Matsuri (�j �v) �nnep�lyt 1873 -t�l (Gergely-napt�r bevezet�se �ta) janu�r 1-3. k�z�tt tartj�k. Ilyenkor a templomokba vagy imahelyekre mennek az emberek �s a kamikhoz im�dkoznak, hogy a k�vetkez� �v�k szerencs�s legyen. Egy m�sik sint� �nnep, a XVI. sz�zadban �lt Tenjin nev� tan�t� tisztelet�re rendezett Tenjin Matsuri �nnep, ezt j�nius 24-�n tartj�k. Ez az �nnep�ly k�tf�lek�ppen zajlik le: felvonul�s vagy egy foly�n rendezett par�d�. A felvonul�s jellegzetess�gei:

• Jap�n n�pzene
• Mikoshi - d�szes, fedett hordoz�eszk�z.
• Miko - "sz�z szent�ly"
• A gyerekek egy gujin, szilvafa �gon a kamit k�rbeviszik a mikosin majd visszateszik a szent�lybe.

A foly�n t�rt�n� par�d�n legal�bb 100 cs�nak vesz r�sz, mindegyik fed�lzet�n egy a jap�n mitol�gi�b�l ismert alak tal�lhat�. Tov�bbi nagyobb �nnep�lyek a tavasz �s az �sz �nnep�lye.

A sint� h�vek h�z�ban olt�r tal�lhat�, amelyen a csal�d a saj�t kamija �s Amaterasu el�tt tisztelegnek.

Ema

Az em�k olyan kis fat�bl�kon elhelyezett festm�nyek, vagy fel�ratok miket a h�v�k a szent�lyekben helyeznek el.

R�gen, a k�z�pkorban az volt a szok�s, hogy az emberek lovakat aj�nlottak fel a szent�lyek r�sz�re amikor nagyobb seg�ts�get k�rtek a kamit�l. Kisebb k�r�sek eset�n egy fat�bl�ra helyezett l� �br�zol�st vittek a szent�lybe, innen ered a mai szok�s, hogy kis fat�bl�kra rajzolt k�peket (manaps�g ez lehet b�rmit �br�zol�) helyeznek el az erre a c�lra fel�ll�tott falra. Ha a h�v� k�relme teljes�l k�sz�n�sk�pp �jabb em�t helyez el a falon.

Kagura (n�pt�nc) �s Gagaku (n�pzene)

A kagura, a sint� term�szetisteneknek bemutatott zen�s-t�ncos �ldozati szertart�s. A "kagura" sz� egy IX. sz�zadi kr�nik�ban jelenik meg el�sz�r az udvari szertart�sok le�r�sa sor�n, jelent�se a kami hely�re �lni.

A kagura, a monda szerint �gy j�tt l�tre, hogy Amater�szu Napistenn� megharagudott a t�bbi istenre �s egy barlangba z�rk�zott, minek k�vetkezt�ben a F�ld s�t�t �s fagyos lett, a gonoszs�g �s z�rzavar uralkodott minden�tt. Hogy elker�lj�k a f�ld pusztul�s�t a t�bbi isten elhat�rozta, hogy kicsalogatj�k Amater�szu a rejtekhely�r�l: Uzume, a t�nc �s a vid�ms�g istenn�je t�ncolni kezdett, a t�bbi isten pedig hangosan nevetett mik�zben egy var�zst�kr�t helyeztek el a barlangja bej�rata el�. Amikor a Napistenn� k�v�ncsian kin�zett a barlangb�l, hogy l�ssa mi az a zaj ami a barlang bej�rata fel�l j�n, megl�tta saj�t k�pm�s�t a t�k�rben. Mikor megl�tta k�pm�s�t a t�k�rben annyira el volt b�v�lve saj�t sz�ps�g�t�l, hogy nem vette �szre mikor a t�bbi isten eltorlaszolta a barlang bej�rat�t. Amater�szu elfoglalta hely�t az �gbolton, f�nyt, meleget �s �j �letet adva a F�ldnek, �s soha t�bb� nem bujdosott el.

A gagaku hagyom�nyosan a cs�sz�ri csal�d zen�je. A hagyom�ny szerint a kagura �s gagaku egy�ttesen k�pes k�zvet�teni az ember �s az istens�g k�z�tt.

A sint� �gai

A sint� az �vsz�zadok folyam�n t�bb v�ltoz�son, alak�t�son ment �t f�leg a k�ls� behat�soknak, a buddhizmusnak, a taoizmus �s m�s vall�sok hiedelmeknek k�sz�nhet�en. Jelenleg is t�bb �gazata van gyakorlatban.

• Fukko sint�. Fukko sint� jelent�se magyarul: a sint� helyre�ll�t�sa. A XVIII. sz�zadban keletkezett, f� c�lja az volt, hogy megtiszt�tsa a sint�t a k�ls� behat�sokt�l. Alap�t�i Kada Azumamaro (1669-1736) �s Kamo Mabucsi (1697-1769) voltak.

• Kokka sint�. Magyarul �llam sint�t jelent. A kokka sint� volt Jap�n hivatalos nemzeti vall�sa az 1868-as Meiji-restaur�ci�t�l (1868-1912) a II. vil�gh�bor� v�g�ig. Az �si vall�si tev�kenys�g �s a korm�nyz�s egyes�t�s�nek eszm�nye alapj�n j�tt l�tre. A II. vil�gh�bor� v�g�n, 1945-ben a sz�vets�ges megsz�ll� er�k rendelete elt�r�lte az �llam-sint�t.
• Szent�ly sint�. A szent�ly sint�(m�s n�ven kegyhely sint�) a sint�izmus azon form�ja, amely a hagyom�nyos n�pi �s szekt�s vall�soss�ggal ellent�tben a nyilv�nos szent�lyekben val� im�ds�got hangoztatja. Az �llam-sint�t v�ltotta fel, jelenleg t�bb mint 800 szent�lye van, azonban nem r�szes�l �llami t�mogat�sban. A szent�lyt a h�v�k tartj�k fenn.
• Szekta sint�. Azok az �n�ll� jap�n n�pi vall�si k�z�ss�gek k�pezik, amelyet 1882-ben egy korm�nyrendelet k�l�n�tett el a vall�sok felett �ll� nemzeti kultuszt�l, az �llami sint�t�l. Nem r�szes�lhettek �llami t�mogat�sban. A korm�ny 1908-ig 13 ilyen felekezetet ismert el, ezek k�z�l a legismertebbek:
  1. �jj�sz�let�si sint� („A sint� nagy tan�t�sa”);
  2. Konfuci�nus szekt�k: Shint� Shuusei-ha („Tan�t� �s fejleszt� sintoista iskola”);
  3. Hegyekhez k�t�d� kultuszok: Jikkukyo („A gyakorlatias viselked�s tan�t�sa”); Fus�ky� („A Fuji-hegy vall�sa”); Mitakekyo vagy Ontakekyo („Az Ontake-hegy vall�sa”).
  4. Megtisztul�st hirdet� felekezetek: Shinshuukyo („Az isteni tanul�s vall�sa”); Misogikyo („A megtisztul�s vall�sa”).
  5. Ut�pisztikus vagy im�val gy�gy�t� kultuszok: Kurozumikyo („Kurozumi vall�sa”); Konkokyo („Konko vall�sa”); Tenriki� („Az �gi �rtelem vall�sa”) - ez a legnagyobb hat�s� ir�nyzat.

Ma m�r 75 k�l�nb�z� sint� felekezetet tartanak sz�mon. A nyugati vall�sok – a jap�noknak idegen szem�lyes erk�lcs hangs�lyoz�sa �s a sintoista k�l�nlegess�g-tudat miatt – nemigen terjedhettek el.

Sint� szent�lyek

Az els� ismert sint� szent�lyek az �t�dik sz�zadb�l val�k. Kezdetben nem �p�tettek szent �p�leteket, hanem egy szent helynek tartott helyen �l�fa-szimb�lumot helyeztek el, vagy ideiglenes szent�lyt �p�tettek. K�s�bb mikor szent �p�leteket emeltek a kamik lak�hely��l, hat�rozott szab�lyokat k�vettek: a szent ter�let bej�rat�n�l egy szent kapu (torii) �ll, m�g�tte, az �p�lethez vezet� �t mellett medence tal�lhat�, ahol a h�v� megmoshatja kez�t �s ki�bl�theti a sz�j�t. Ezt k�veti az imahely (haiden) ahol �ldozatokat is el lehet helyezni. A szent hely k�zpontja a bels� szent�ly (honden), ahov� csak a papok mehetnek be, itt tal�lhat� a kami szent jelk�pe, a shintai („a kami teste”). A szent jelk�p lehet egy faszobor, egy kard vagy valamilyen m�s t�rgy, de a leggyakoribb a t�k�r. A h�v�k a szent�lyhez vezet� l�pcs�n�l csenget�ssel, tapsol�ssal vagy kopogtat�ssal h�vj�k fel a kami figyelm�t.

A szent�lyek t�bbnyire f�b�l �p�lnek �s ligetekben vannak elhelyezve. A szent�ly fa oszlopai �s gerend�i tartj�k a zsindellyel fedett d�szes tet�t. A falak alul z�rtak, a fels� r�sz pap�rb�l k�sz�l �s elmozd�that�. A bej�rati kapun�l Shishik m�s n�ven Koma-inuk(oroszl�n-kuty�k) tal�lhat�k. Az Inari szent�ly kapui el�tt, jobbr�l �s balr�l egy-egy r�ka (kitsune) helyezkedik el.

Buddhista behat�sokt�l mentes, jellegzetes sint� szent�lyek az Izumo vagy a k�z�p-honshui Iseben tal�lhat�, Kr. u. III. sz�zadban alap�tott szent�ly amely Jap�n egyik legels� sint� szent�lye. Ezt a szent�lyt 20 �vente lebontj�k majd �jra fel�p�tik. Az Izumo szent�ly Izumo tartom�ny Taishamachi v�ros�ban tal�lhat�, a szent�ly kamija Okuninushi no Mikoto, aki a hagyom�ny szerint �tengedte Amaterasu unok�j�nak a haland�k birodalm�nak megteremt�s�t.

Tiszt�lkod�s

Minden egyes szent�ly bej�rat�t�l nem messze egy tiszt�lkod�sra alkalmas hely tal�lhat�, ahol a h�v�k kezet �s sz�jat mosnak miel�tt megk�zel�ten�k a szent�lyt. Az ima el�tti tiszt�lkod�st Harainak h�vj�k, a tiszt�lkod�si szertart�st pedig Misogi vagy Misogi Harainak. A sint�ban tiszt�t� elemek a v�z, s�, t�z �s a szak� (alkohol).

Ismertebb szent�lyek

• Atsuta szent�ly,
• Heian Jingu (Kyoto),

• Hikawa szent�ly,
• Az Isei nagy szent�ly
• Itsukushima szent�ly,
• Iwashimizu szent�ly,
• Izumo szent�ly (Izumo)
• Kasuga szent�ly,
• Katori szent�ly,
• Kumano szent�lyek,
• Meiji szent�ly
• Nikkō Tōshō-gū,
• Ōsaki Hachiman szent�ly
• Shiogama szent�ly,
• A h�rom palota szent�lyei, Kokyo cs�sz�ri palota, Toki�,
• Tsubaki szent�ly, jap�n egyik legr�gebbi szent�lye.