K�z�pkori jap�n k�zelharci fegyverek

I, V�g� fegyverek

1, Tanto: r�vidpeng�j� fegyver, tulajdonk�ppen t�r, vagy k�s. Peng�je a szok�sos „jap�n penge” t�pus, tulajdonk�ppen egy mini katana.
2, Wakizashi (r�vidkard) : a teljes hossza k�r�lbel�l f�l m�ter, m�s tekintetben szint�n �gy n�z ki, mint egy kicsiny�tett katana. Gyakran is hordt�k kieg�sz�t� fegyverk�nt nagyobb t�rsa mellett.
3, Kodachi: kevesek �ltal ismert/elismert fegyver, mivel nagyon k�nny� �sszet�veszteni a wakizashival. Csup�n pengehossza, mely t�bb lehet 5-10 centivel (2 shaku), �s hajl�tottabb form�ja k�l�nb�zteti meg. Pengevastags�ga tekintet�ben is n�mileg er�sebb.
4, Katana: A katana a klasszikus jap�n kard. A katana-t t�bbnyire b�k�ben hordt�k, csat�ba a nagyobb �s nehezebb tachi-t vitt�k. �l�vel felfel� hordt�k, k�zvetlen�l az �vbe t�zve, a kir�nt�s gyorsabb� t�tele miatt. A jellegzetesen hajl�tott �vnek az az oka, hogy az egyenes kardok elt�rtek, amikor igaz�n kem�ny �s ellen�ll� fel�letbe �tk�ztek (sisak, p�nc�l, m�sik kard), illetve az �velt peng�t k�nnyebb kih�zni a h�velyb�l. Az igaz�n min�s�gi kardokat csak a legjobb kardmesterek k�sz�tett�k, hossz� h�napok kitart� munk�j�val, sz�mtalan ritu�l�val �vezve. A kard k�sz�t�s�nek tudom�nya ap�r�l fi�ra, mesterr�l tan�tv�nyra sz�llt.

A Katana �s a penge r�szei

5, Ninja-to: mint a nev�b�l is kider�l, a nindzs�k kardja. �ltal�nos t�vhit, hogy csak egyenes peng�j� kardot haszn�ltak, hiszen olyan kardot haszn�ltak, amilyennel �ppen rendelkeztek, m�g maga a ninja-to is t�bbnyire �velt peng�j� volt, csak r�videbb mint a katana. F�leg azok kardok voltak �veltek, amelyeket csataterekr�l, vagy a kardkov�csok kidobott, selejtes kardjai k�z�l gy�jt�ttek be. A nindzsa kardja egyszer�, d�sz�t�s n�lk�li. A markolatv�d� (tsuba) is t�bbnyire csak egy n�gysz�g vagy k�r alak� vaslemez.
6, Nodachi: (hossz� kard) a nev�hez ill�en hossz�. 1,5 �s 2 m�ter k�z�tti hossz�s�g� lehet. T�bbnyire er�sen hajl�tott a peng�je. Term�szetesen k�tkezes fegyver, mert hab�r viszonylag v�kony a peng�je, a hossza miatt m�gis neh�z �s nagyon el�l van a s�lypontja. A m�ret�b�l �s a s�ly�b�l ad�d�an csak teljes testtel �s kell�en er�s v�llakkal �s kezekkel lehet eredm�nyesen haszn�lni.
7, Zanbato: A zanbato ("l�szeletel� szablya / l��l� kard") egy hossz� ny�lhez er�s�tett, k�l�n�sen nagy, er�s �s sz�les, alig �velt peng�j�, durv�n kidolgozott kard, amit f�k�nt a Sengoku Jidai (1477-1568), a h�bor�z� tartom�nyok idej�n haszn�ltak. Arra fejlesztett�k ki, hogy a lovasok al�l kiv�gj�k a lovat, vagy hogy egyetlen csap�ssal meg�lj�k a lovast �s ak�r a lovat is. Csak r�vid ideig volt haszn�latban, mert t�l nagynak �s neh�znek bizonyult, nem ritk�n k�t ember kellett a kezel�s�hez.

II, Z�z� fegyverek

1, Tonfa: m�sik nevein tomfa vagy tuifa. Kb. 50 cm hossz� kem�nyfa r�d vagy has�b, egyik v�g�hez k�zelebb mer�leges markolattal ell�tva. F�leg k�rk�r�s �t�sekre �s csap�sokra haszn�lj�k, de a hosszabb fel�t befel� ford�tva az als� karra ir�nyul� t�mad�sok kiv�d�s�re is j�l alkalmazhat�. A rizs h�moz�s�hoz �s f�nyes�t�s�hez haszn�lt mez�gazdas�gi eszk�zb�l fejl�d�tt ki. Sz�rmaz�s�b�l �s egyszer� elk�sz�t�si m�dj�b�l is k�vetkezik, hogy f�leg a szeg�nyebb r�tegek k�r�ben volt n�pszer�.
2, Nunchaku: A fegyver �se egy cs�phadar�hoz hasonl�t� mez�gazdas�gi eszk�z. V�dekez�-t�mad� fegyver, k�l�n�sen nagyot lehet vele csapni, de haszn�lhat� sz�r�sra, folyt�sra �s fesz�t�sre is. Eredetileg k�t 20-30 cm hossz�, 2-3 cm �tm�r�j� d�sztelen, k�r, hat- vagy nyolcsz�g keresztmetszet� kem�nyf�b�l k�sz�lt, amelyek az egyik v�g�kn�l egy r�vid k�t�llel, vagy l�nccal voltak �sszeer�s�tve. A tonfa-val egy�tt Okinawa-r�l sz�rmaznak, melyet els�k�nt h�d�tottak meg a jap�nok a feud�lis korban.
3, Chigiriki: m�sik nev�n furuzue gyakorlatilag egy l�ncos buzog�ny. Egy kb. 1-1,5 m�ter hossz� fa (bambusz) bothoz er�s�tett kb. 1-1,5 m�teres l�nc, a v�g�n egy f�m s�llyal, ami gyakran sz�gekkel volt kiverve. Sz�mos verzi�ja l�tezett, el�fordult ny�l n�lk�li, �s a ny�l belsej�be rejtett r�vid l�ncos verzi� is.
4, Tetsubo: egy nagyon r�gi �s nagyon neh�z botfajta, tulajdonk�ppen egy meger�s�tett sz�ges bunk�. Neh�z t�lgyf�b�l (vagy �ppen tiszta f�mb�l) k�sz�lt, a k�zepe f�mmel volt bor�tva, a v�ge pedig nagy f�m szegecsekkel volt kiverve. El�gg� ritka volt, ugyanis a nagy s�lya miatt csak kevesen tudt�k eredm�nyesen haszn�lni, �s mivel a mondab�li d�monok (oni) kedvenc fegyver�nek sz�m�tott, ez�rt nagy tisztelet �vezte.

III, Sz�lfegyverek

1, Yari:(vagy so) a l�ndzsa jap�n neve. M�rete az egy m�terest�l az �t m�teresig terjed, �s n�h�ny kiv�tellel minden v�ltozata k�t�l�. A hossz� v�ltozatok neve nagae-yari, m�g a r�videk� mochi-yari illetve tae-yari. A r�videbbeket alapvet�en a szamur�jok, m�g a hosszabakat a gyalogos katon�k haszn�lt�k. A l�ndzsa hegye egyenes volt, m�rete harminc centim�tert�l m�sf�l m�terig terjedt �s ugyanolyan min�s�g� ac�lb�l k�sz�lt mint a kardok �s a ny�lhegyek, �gy nagyon strapab�r� volt. Term�szetesen k�sz�tettek rosszabb min�s�g�eket is, amelyeken �ltal�ban nincs hamon, vagyis edz�svonal. A l�ndzsa nyele f�b�l k�sz�lt, amire adott t�vols�gonk�nt f�mgy�r�ket (semenage) szor�tottak, ezzel akad�lyozva meg annak sz�thasad�s�t. Erre akkor volt sz�ks�g, amikor a l�ndzsa hegye hossz� nakago-val, vagyis lapos "ny�llel" volt a f�hoz er�s�tve, ilyenkor ugyanis a f�t be kellett has�tanani hogy a nakago-t bele lehessen cs�sztatni (csapolni), ami term�szetesen meggyeng�ti azt. K�sz�tettek olyan peng�ket is, amelynek a v�g�re tokot k�peztek ki (ami gyakorlatilag egy cs�), �s ezt szor�tott�k r� a l�ndzsa nyel�re (�gy azt nem kellett bev�gni). Ezt fukuro-yari-nak h�vj�k.

2, Naginata: a yari-hoz hasonl�, de ann�l nehezebb, t�bbnyire ov�lis nyel�, egy�l� fegyver. Gyakorlatilag egy kard peng�j�vel meghosszabb�tott bot, �s a penge kiindul�si pontj�n�l gyakran volt tsuba (markolatv�d�) is. A bot hossza t�bbnyire a gazd�ja testmagass�g�val egyenl�, amelyre �ltal�ban k�t vagy h�rom shaku (60-90 cm) hossz�, neh�z, �velt peng�t er�s�tettek. A legk�l�nf�l�bb m�retben �s peng�vel k�sz�tett�k. A penge k�sz�t�si m�dja t�bbnyire megyegyezett a kardok k�sz�t�si m�dj�val. A ny�l m�sik v�g�hez n�ha ellens�ly volt er�s�tve, amely el�fordult t�ske alak�ban is.