Szun-ce
A HADVISEL�S T�RV�NYEI [r�szlet]
(Szun-ce ping-fa)
T�kei Ferenc ford�t�sa
Elektronikus kiad�s: Terebess �zsia E-T�r
Forr�s: Magyar Elektronikus K�nyvt�r

EL�SZ�

A k�nai katonai irodalom az �n. Csou-kor utols�
szakasz�ban, a "hadakoz� fejedelems�gek" kor�ban (i.e. 403--
221) sz�letett meg. E kor t�rsadalm�nak alapvet� von�sa,
hogy a r�gi nemzets�gi-t�rzsi arisztokr�cia tartja kez�ben a
politikai hatalmat, �s a kizs�km�nyol�s patriarch�lis
form�ival, f�k�ppen a paraszti faluk�z�ss�gek
megad�ztat�s�val saj�tos, az eur�pai antikvit�s�t�l elt�r�
oszt�lyuralmat teremt. Ez az arisztokr�cia nem akar �j,
mag�ntulajdonosi tulajdonviszonyokat kifejleszteni, hiszen
hatalma �ppen a f�ld �s a rabszolg�k patriarch�lis
birtokl�s�n nyugszik. A sz�mos fejedelems�g mindegyik�ben
a hatalom alapja a patriarch�lis csal�d, amely egy bizonyos
hat�ron t�l legf�bb akad�ly�v� v�lik a fejedelems�gek
egyes�t�s�nek. Az arrisztokrat�k fiai vezetik
(hadiszekereiken) a hadseregeket is, amelynek t�megeit a
hadk�teles parasztok alkotj�k (gyalogosokk�nt). Nyilv�nval�,
hogy ilyen hadsereggel nem lehet szil�rd hatalmat teremteni
nagy ter�letek felett, s ez egyik f� oka annak, hogy a
"hadakoz� fejedelems�gek" szakadatlan h�bor�iban az egys�ges
k�nai �llam megsz�let�s�nek t�rt�nelmi �gye csak nagyon
lassan haladhat el�re.

A megsz�let� k�nai hadtudom�nynak �gy alapvet�
probl�m�ja, hogy az �t�k�pes hadsereg �s hegem�ni�t
biztos�t� h�bor� elm�let�t dolgozza ki. S amik�nt a kor
k�nai politikai-filoz�fiai gondolkod�s�ban v�zv�laszt�
szerepet j�tszik, hogy az �llami �rdekeknek al�rendelik-e a
patriarch�lis csal�d �rdekeit, a hadtudom�nyi m�vek is akkor
�s �gy �rnek el jelent�s eredm�nyeket, ha fel�l tudnak
emelkedni a patriarch�lis arisztokr�cia �rdekein.

A legkiv�l�bb �kori k�nai hadtudom�nyi m� a `Szun-ce`
(vagy `Ping-fa`, A hadvisel�s t�rv�nyei) c�m� k�nyv.
Szerz�j�nek �ll�t�sa szerint ezt a m�vet Szun Wu, egy
legend�s r�gi hadvez�r �rta, aki szolg�latait valaha a d�li
Wu fejedelems�g Ho-l� nev� uralkod�j�nak (i.e.514--496)
aj�nlotta fel. T�bb kutat� szerint a val�di szerz� tal�n
Szun Pin, a nagy hadvez�r egy k�s�i lesz�rmazottja lehetett,
aki az i.e. IV. sz�zad m�sodik fel�ben tev�kenykedett
(val�sz�n�leg a C'i-beli filoz�fiai akad�mia szellemi
k�rnyezet�ben), s alap�tott egy hadtudom�nyi iskol�t is.
Nos, ezt a n�zetet egy k�nai r�g�szeti lelet megc�folta.
1972 �prilis�ban egy Santung tartom�nybeli (�s Kor�bbi Han-
dinasztia kori: i.e. 206--i.sz. 24) s�rb�l bambuszlapokon
�rt k�t, egym�st�l jelent�sen k�l�nb�z� Szun-ce ker�lt el�,
m�gpedig egy Wu Szun-ce �s egy C'i Szun-ce c�m� k�nyv.
K�ts�gtelennek mondhatjuk, hogy az ut�bbinak szerz�je Szun
Pin. N�melyek arra k�vetkeztetnek, hogy az el�bbir�l viszont
most bebizonyosodott, hogy val�ban a legend�s Szun Wu m�ve.
Tartalmi �s stil�ris okokb�l egyar�nt sokkal val�sz�n�bb,
hogy a k�nyv szerz�je a Szun Pin alap�totta hadtudom�nyi
iskola egy k�s�bbi tagja lehetett, aki m�v�nek tekint�ly�t
akarta emelni azzal, hogy szerz�s�g�t a legend�s hadvez�rnek
tulajdon�totta.

A szerz�nek erre j� oka lehetett az is, hogy a Szun-ce
forradalmian b�tor elveket tartalmaz. Elm�let�nek
kiindul�pontja: a hadvez�r teljhatalma. A hadsereg
hadiszekerez� arisztokrat�i az � sereg�ben semmif�le k�l�n
hatalommal nem rendelkeznek, a hadsereg egyszer� tisztjeiv�
v�lnak, akik csak a hadvez�r parancsait hajthatj�k v�gre. Az
eg�sz k�nyv�n v�gigvonul� alapelv, hogy a hadvezet�snek
objekt�v t�rv�nyei vannak, �s hogy a hadvez�r legf�bb dolga
egym�shoz igaz�tani a gy�zelem objekt�v �s szubjekt�v
el�felt�teleit. Ha azonban a fejedelem p�r�zon tartja
hadvez�r�t, ha a hadsereget a polg�ri korm�nyz�s
(patriarch�lis �s arisztokratikus) elveinek veti al�, akkor
semmif�le hadvez�r vagy haditan�cs nem kezeskedhet a
gy�zelem�rt. A hadvez�rnek teh�t joga van megtagadni m�g a
fejedelem parancs�nak teljes�t�s�t is, ha az nincs
�sszhangban a hadtudom�ny elveivel. L�that� ebb�l is, hogy a
`Szun-ce` szerz�je komolyan igyekezett val�di tudom�nny�
emelni a hadvezet�s elm�let�t. S mivel a bizonyos m�rt�kig
n�pi �rdekeket is kifejez� �llam�rdek szempontj�b�l �t�lte
meg a patriarch�lis arisztokr�ci�t, de m�g a fejedelmet is,
ha az nem l�tn� vil�gosan az �llam �rdekeit, m�ve egyben a
k�nai filoz�fi�nak is egyik legprogressz�vabb term�ke. A
k�nyv had�szati �s harc�szati elveinek m�dszere legt�bbsz�r
egy na�v, de hat�rozott materialista dialektika. A k�nai
hadtudom�nynak ez a klasszikus m�ve bizonyosan nagy szerepet
j�tszott az egys�ges k�nai �llam megteremt�s�ben, amit C'in
Si Huang-ti, az Els� Cs�sz�r hajtott v�gre i.e. 221-ben, s
nagy haszn�ra volt sok k�s�bbi hadvez�rnek �s hadtudom�nyi
�r�nak is, eg�szen napjainkig, amikor n�mely orsz�gban m�r a
menedzser-k�pz�snek is egyik tank�nyve lett.

A magyar ford�t�s a `Szun-ce ci-kiao` c�m� kiad�s
(Sanghaj, 1959) Jang Ping-an �ltal kritikailag rendezett
k�nai sz�veg�n alapszik.
T�kei Ferenc

1. ALAPVET� ELVEK

Szun-ce mondotta:

A h�bor�t, [1] amely az orsz�g legnagyobb v�llalkoz�sa,
az �let vagy hal�l alapja, a megmarad�s vagy pusztul�s �tja,
mindenk�ppen alaposan tanulm�nyozni kell.

Mert (a h�bor�t) �t t�nyez� hat�rozza meg, s (h�t)
alapelv seg�ts�g�vel meg�llap�that� a (hadi) helyzet. Az
els� (t�nyez�): az �t; a m�sodik: az �g; a harmadik: a f�ld;
a negyedik: a hadvez�r; az �t�dik: a t�rv�ny.

Az �t: el kell �rn�nk, hogy a n�p ugyan�gy gondolkodj�k,
mint uralkod�ja, s �gy k�pes legyen vele egy�tt meghalni,
k�pes legyen vele egy�tt �lni, an�lk�l, hogy f�lelmet
vagy k�ts�get ismerne.

Az �g: a hom�ly �s a f�ny, a hideg �s a h�s�g,
a napszakok �s �vszakok. [2]

A f�ld: a t�voli �s a k�zeli, a j�rhatatlan �s a
j�rhat�, a t�gas �s a sz�k, a hal�l �s az �let.

A hadvez�r: a b�lcsess�g, a megb�zhat�s�g, az embers�g,
a b�tors�g �s a szigor�s�g.

A t�rv�ny: a katonai szab�lyok �s a rend, a helyes �ton
val� vezet�s, valamint a sz�ks�gletekr�l val� gondoskod�s.

Ezt az �t (t�nyez�t) minden egyes hadvez�rnek ismernie
kell, s aki meg�rtette ezeket, gy�zelmet arat, aki azonban
nem �rtette meg, nem gy�zhet.

A (h�t) alapelv pedig, amelyek seg�ts�g�vel
meg�llap�that� a (hadi) helyzet, a k�vetkez�k�ppen hangzik:
1. Melyik uralkod� van birtok�ban a helyes �tnak? 2. Melyik
hadvez�r tehets�gesebb? 3. Az eget �s f�ldet [a term�szeti
felt�teleket] melyik tudja a maga sz�m�ra hasznos�tani? 4.
A t�rv�nyeket �s rendeleteket melyik val�s�tja meg jobban?
5. Melyik hadsereg az er�sebb? 6. A tisztek �s a gyalogosok
melyik seregben gyakorlottabbak? 7. A jutalmaz�s �s a
b�ntet�s melyik seregben vil�gosabb?

Ezek seg�ts�g�vel meg tudjuk �llap�tani, ki lesz a
gy�ztes �s ki a vesztes. Az a hadvez�r, aki meghallgatja
alapelveimet, hadba sz�llv�n, felt�tlen�l gy�zelmet arat,s
�gy megmaradhat (tiszts�g�ben); �m az a hadvez�r, aki nem
hallgatja meg alapelveimet, hadba sz�llv�n felt�tlen�l
veres�get szenved, s �gy el kell t�vol�tani (tiszts�g�b�l).
Aki az el�ny�k kedv��rt meghallgatja ezeket az elveket, az
olyan hatalmat teremt mag�nak, amely seg�teni fogja �t m�s
dolgaiban is. A hatalom: [3] felm�rni az el�ny�ket, s
tetteinket ahhoz igaz�tani. A h�bor� mindig a csal�s �tj�t
j�rja. �gy ha k�pesek vagyunk valamire, tegy�nk �gy, mintha
nem lenn�nk r� k�pesek; ha valamit felhaszn�lunk, tegy�nk
�gy, mintha nem haszn�ln�nk fel; ha k�zel vagyunk, kelts�k
azt a l�tszatot, hogy t�vol vagyunk; ha t�vol vagyunk,
kelts�k azt a l�tszatot, hogy k�zel vagyunk; el�ny�ket
k�n�lva csalogassuk (az ellens�get), sorait megzavarva
m�rj�nk csap�st re�; ha mindene megvan, j�l k�sz�lj�nk fel
ellene; ha er�sebb n�lunk, ker�lj�k el (az �sszecsap�st); ha
d�h�s, vezess�k f�lre; magunkat alantasabbnak mondva tegy�k
elbizakodott�; ha friss er�vel rendelkezik, f�rasszuk ki; ha
(egys�gei) szoros kapcsolatban vannak, zil�ljuk sz�t �ket;
ott t�madjuk meg, ahol nem k�sz�lt fel a v�dekez�sre, s
akkor k�ldj�k el�re (csapatainkat), amikor (az ellens�g)
�ppens�ggel nem v�rja.

Ezekt�l f�gg egy hadvez�r gy�zelme, (csakhogy) ezeket
nem lehet el�re meg�t�lni. �ltal�ban annak, aki m�r a
csata el�tt a templomban biztosra veszi gy�zelm�t, t�bb
lehet�s�ge van a sikerre; annak pedig, aki m�r a csata el�tt
a templomban is azt fontolgatja, hogy nem fog gy�zelmet
aratni, kev�s lehet�s�ge van a sikerre. [4] T�bb sz�m�t�s:
gy�zelem; kevesebb sz�m�t�s: nem-gy�zelem; h�t m�g ha
teljesen hi�nyzik minden sz�m�t�s! Ha ezek seg�ts�g�vel
vizsg�lom a dolgokat, a gy�zelem �s veres�g (okai)
felt�rulnak el�ttem.

2. A HADVEZET�S

Szun-ce mondotta:

Minden h�bor�s v�llalkoz�snak t�rv�nye, hogy ha van
ezer k�nny� harci kocsink �s ezer neh�z hadiszeker�nk,
valamint sz�zezer pajzsos ember�nk, de sz�mukra az �lelmet
ezer m�rf�ldr�l kell sz�ll�tani, akkor a bels� �s k�ls�
kiad�sokra, vend�gek �s l�togat�k fogad�s�ra, lakkra �s
enyvre, [5] kocsikra �s fegyverekre naponta el kell k�lteni
ezer `kin` p�nzt, [6] mert csak �gy �ll�thatunk ki egy sz�zezer
f�nyi hadsereget.

Ha �gy vezetj�k a h�bor�t, hogy a gy�zelem sok�ig v�rat
mag�ra, akkor eltomp�tjuk fegyvereinket, let�rj�k a
hegy�ket; fallal k�r�lvett v�rosokat ostromolva er�nk
megt�rik; ha sereg�nket sok�ig tartjuk t�vol (a f�v�rost�l),
az orsz�g nem b�rja majd el a k�lts�geket.

Ha pedig eltomp�tottuk fegyvereinket, let�rt�k a
hegy�ket, megroppantottuk er�nket �s kimer�tett�k a javakat,
akkor a k�l�nb�z� fejedelmek kapva kapnak ezen s fell�zadnak
ellen�nk, �s hi�ba minden b�lcsess�g, nem tudjuk t�bb� j�ra
ford�tani azt, ami k�vetkezik.

Ez�rt olyan h�bor�r�l, amelyet �gyetlen�l b�r, de
gyorsan vezettek, m�g csak hallhatunk, olyat azonban,
amelyet �gyesen vezettek volna, csak �ppen lassan, sohasem
l�thatunk.

M�g sohasem fordult el�, hogy egy h�bor�, amely sok�ig
h�z�dott volna, valaha is haszn�ra v�lt volna az orsz�gnak.
Aki teh�t nem �rti meg teljesen a hadvisel�s okozta k�rokat,
az nem k�pes teljesen meg�rteni a hadvisel�sb�l fakad�
el�ny�ket sem.

Aki �rt a hadvezet�shez, az katon�kat nem soroztat
m�sodszor, �lelmet pedig nem sz�ll�ttat harmadszor. [7] Ha
a hadifelszerel�st saj�t orsz�gunkt�l kapjuk, de �lelm�nket
az ellens�gt�l szerezz�k, akkor a hadseregnek mindig lesz
elegend� �lelme.

Az orsz�g elszeg�nyedik, ha a seregnek messzire kell
(�lelmet) sz�ll�tani; a messzire val� sz�ll�t�s: a n�p
szeg�nys�ge.

(M�sr�szt) a sereg k�zel�ben tal�lhat� emberek dr�g�n
adj�k el (port�k�jukat), s ha dr�g�n adj�k azt, a n�p javai
megint csak kimer�lnek, �s ha (n�p�nk) javai kimer�lnek,
neh�zz� v�lik az ad�k beszolg�ltat�sa.

Ha pedig er�nk megt�rt, �s a javak kimer�ltek, akkor
a k�z�ps� s�ks�gon bel�l �ress� lesznek a h�zak, s a n�p
kiad�sra ford�that� (javai) h�t tizeddel cs�kkennek, a
fejedelmi h�z vagyon�b�l pedig t�nkremennek a kocsik,
elfogynak a lovak, s a p�nc�lok �s sisakok, �jak �s nyilak,
l�ndzs�k �s kisebb vagy nagyobb pajzsok, �kr�k �s nagy
szekerek �llom�nya hat tizeddel megcsappan.

Ez�rt a b�lcs hadvez�rnek gondja van r�, hogy �lelmet
az ellens�gt�l szerezzen. Egy `csung` �lelem, amit az
ellens�gt�l vesz�nk el, h�sz `csung`-nak felel meg a
saj�tunkb�l. Egy `si` takarm�ny az ellens�gt�l, megfelel
h�sz `si`-nek a saj�tunkb�l. [8]

Ez�rt az ellens�get meg�lni: d�h�ng�s; �m az
ellens�gt�l elvenni: javaink gyarap�t�sa.

Ha teh�t hadiszekerekkel v�vott harcban m�r t�bb mint
t�z kocsit siker�lt megszerezn�nk, akkor jutalmazzuk meg
azokat, akik els�k�nt szerezt�k meg ezeket, s cser�lj�k ki
rajtuk a z�szl�kat. A (szerzett) kocsikat keverj�k �ssze (a
saj�tjainkkal), �gy haszn�ljuk �ket, a foglyul ejtett
katon�kkal pedig b�njunk j�l, gondoskodjunk r�luk. Ekkor
elmondhatjuk, hogy legy�zv�n az ellens�get, megn�velt�k
saj�t er�nket.

Teh�t a h�bor�ban a gy�zelem az, ami fontos, nem pedig
az, hogy sok�ig b�rjuk. �gy a hadvez�r, aki tudja, mi a
h�bor�, ir�ny�t�ja lesz a n�p sors�nak, �s ura az orsz�g s a
csal�dok biztons�g�nak.

3. A T�MAD�S KITERVEL�SE

Szun-ce mondotta:

Minden hadvisel�snek t�rv�nye, hogy legjobb �ps�gben
hagyni az (ellens�ges) orsz�got, elpuszt�tani m�r nem olyan
j�; legjobb �ps�gben hagyni (az ellens�g) `l�`-it, sz�tverni
�ket m�r nem olyan j�; legjobb �ps�gben hagyni (az ellens�g)
`cu`-it, sz�tverni �ket m�r nem olyan j�; s�t legjobb
�ps�gben hagyni m�g a `wu`-kat is, sz�tverni �ket m�r nem
olyan j�. [9]

Ez�rt sz�z harcot v�vni �s sz�zszor gy�zni nem a
legjobb a j�k k�z�tt. Nem is harcolni, m�gis al�vetni az
ellens�ges sereget: ez a legjobb a j�k k�z�tt. [10]

�gy a legjobb hadsereg az, amelyik meghi�s�tja az
ellens�g terveit; csak ezut�n k�vetkezik az, amelyik
sz�tz�zza az ellens�g sz�vets�geseit, majd ut�na az, amelyik
harcot v�v az ellens�ges sereggel, s v�g�l az a legrosszabb,
amelyik v�rosfalakat kezd ostromolni. V�rosfalak
ostroml�s�nak t�rv�nye, hogy ilyesmit csak akkor csin�ljunk,
ha m�s lehet�s�g nincsen. Mert a nagy pajzsok �s
ostromkocsik, valamint a k�l�nf�le hadifelszerel�sek
k�sz�t�s�re h�rom h�nap is �ppen csak hogy el�g, azut�n meg
a s�ncok meg�p�t�s�t nem lehet befejezni �jabb h�rom
h�napn�l el�bb. Ha pedig a hadvez�r nem tud uralkodni
t�relmetlens�g�n, �s katon�it hangya-rohamra [11] k�ldi, akkor
harcosainak egyharmad�t pusztul�sba d�nti, de a v�rosfalakat
nem foglalja el. Ez az ostroml�s szerencs�tlens�ge.

�gy aki igaz�n �rt a hadvisel�shez, �gy t�ri meg az
idegen sereget, hogy nem v�v csat�t vele; �gy foglalja el az
idegen v�rosfalat, hogy nem ostromolja meg; �gy semmis�ti
meg az idegen fejedelems�geket, hogy nem tart sok�ig (a
h�bor�). S minthogy a (k�lcs�n�s) s�rtetlens�g �ltal
igyekszik gy�zni az �galattiban, a fegyverek alkalmaz�sa
n�lk�l is biztos�tani tudja mag�nak az el�ny�ket. Ez a
csellel val� t�mad�s t�rv�nye. Ez�rt a hadvisel�snek
t�rv�nye, hogy ha t�zszeres (t�ler�vel rendelkez�nk), k�r�l
kell z�rnunk (az ellens�get); ha �tsz�r�ssel, meg kell
t�madnunk; ha k�tszeressel, akkor meg kell osztanunk
(er�it); ha ugyanakkora az er�nk, akkor is k�pesnek kell
lenn�nk csat�t v�vni vele; de ha er�nk kisebb, akkor
k�pesnek kell lenn�nk a v�dekez�sre; s ha er�nk nem is
m�rhet� (az ellens�g�hez), akkor tudnunk kell kit�rni el�le.
A kis er�kkel val� szil�rd ellen�ll�s ugyanis csak oda
vezethet, hogy a nagyobb er�kkel rendelkez� ellens�g
fogs�gba ejt benn�nket. A hadvez�r a fejedelems�g pill�re.
Ha ez a pill�r hib�tlan, akkor a fejedelems�g felt�tlen�l
er�s, de ha ez a pill�r hib�s, akkor a fejedelems�g
felt�tlen�l gyenge.

Ez�rt a fejedelem h�rom esetben z�d�that
szerencs�tlens�get a hadseregre: 1. ha nem �rti meg, hogy a
hadsereg nem k�pes el�rehaladni, �s parancsot ad az
el�nyomul�sra; ha nem �rti meg, hogy a hadseregnek nem
szabad visszavonulnia, �s parancsot ad a visszavonul�sra.
Ekkor mondjuk azt, hogy bilincsbe verte a hadsereget. 2. Ha
nem �rti meg a hadsereg saj�tos feladatait, �s ugyan�gy
kezeli, mintha a hadseregnek egyszer� korm�nyz�s�r�l lenne
sz�, akkor a hadsereg tisztjei megzavarodnak. 3. Ha nem
ismeri a hadsereg taktik�j�t, �s �gy kezeli a hadsereget,
mint az �llami hivatalokat, akkor a hadsereg tisztjei nem
tudj�k, mit tegyenek. De ha a hadsereg megzavarodott, �s m�r
nem tudja mit tegyen, akkor a szomsz�dos fejedelmek ki
tudj�k haszn�lni neh�zs�geinket. Akkor elmondhatjuk, hogy (a
fejedelem) felfordul�sba d�nt�tte a hadsereget, �s (az
ellens�gnek) biztos�totta a gy�zelmet.

Ez�rt a gy�zelem megismer�s�nek �t alapelve van:

Aki meg�rti, mikor szabad harcba bocs�tkozni �s mikor nem, az gy�z.
Aki nagy �s kicsiny sereget egyar�nt j�l tud vezetni, az gy�z.
Akin�l a felettesek �s al�rendeltek ugyanazt akarj�k, az gy�z.
Aki maga el�vigy�zatos, �s ki tudja v�rni (az ellens�g)
el�vigy�zatlans�g�t, az gy�z.
Amelyik hadvez�r tehets�ges, �s fejedelme nem tartja p�r�zon, az gy�z.

Ez az �t alapelv a gy�zelem megismer�s�nek �tja.

Ez�rt mondj�k, hogy ha ismerj�k az ellens�get �s
ismerj�k magunkat is, akkor sz�z csat�ban sem jutunk
veszedelembe; ha azonban nem ismerj�k az ellens�get, csak
magunkat ismerj�k, akkor egyszer gy�z�nk, m�sszor veres�get
szenved�nk; �s ha sem az ellens�get, sem magunkat nem
ismerj�k, akkor minden egyes csat�ban felt�tlen�l v�gvesz�ly
fenyeget benn�nket.

4. A FORMA [12]

Szun-ce mondotta:

A r�gi id�kben azok, akik igaz�n �rtettek a harchoz,
mindenekel�tt legy�zhetetlenn� tett�k magukat, s �gy v�rt�k
ki az alkalmat, amikor az ellens�g legy�zhet� volt.A
legy�zhetetlens�g rajtunk m�lik, de a legy�zhet�s�g az
ellens�gen. Ez�rt van, hogy aki igaz�n �rt a harchoz, az
legy�zhetetlenn� tudja tenni �nmag�t, de nem k�pes el�rni,
hogy az ellens�g mindig legy�zhet� legyen.

Ez�rt mondj�k, hogy a gy�zelem felt�teleit
megismerhetj�k, de val�ban gy�zelmet aratni nem mindig
tudunk.
A legy�zhetetlens�g: v�dekez�s. A gy�zni tud�s:
t�mad�s. A v�dekez�s azt jelenti, hogy m�g hi�nyzik valami;
a t�mad�s pedig azt, hogy minden b�s�gben van.
Aki �rt a v�dekez�shez, elrejt�zik a kilencedik f�ld
m�ly�be; aki �rt a t�mad�shoz, az a kilencedik �g magas�b�l
�t rajta (az ellens�gen). �gy lehet�nk k�pesek az egyik
esetben val�ban megv�delmezni magunkat, a m�sik esetben meg
biztos�tani a gy�zelm�nket.

Aki a gy�zelem felt�teleib�l nem l�t t�bbet, mint amit
az egyszer� emberek is tudnak, az nem a legjobb a j�k
k�z�tt. M�g ha gy�z is egy csat�ban, s az eg�sz �galatti
j�nak mondja, akkor sem a legjobb a j�k k�z�tt.

Mert aki fel tud emelni egy �szi sz�rsz�lacsk�t, az m�g
nem nagy erej�; aki l�tja a napot �s holdat, az m�g nem �les
szem�; aki hallja a mennyd�rg�s robaj�t, az m�g nem finom
hall�s�. A r�gi id�kben azok, akikr�l azt mondt�k, hogy
�rtenek a harchoz, mindig k�nny� gy�zelemmel gy�ztek.
Azoknak gy�zelme teh�t, akik igaz�n �rtettek a harchoz, nem
szerzett h�rnevet �s nem ismert h�stetteket.
Az�rt gy�ztek a harcban, mert nem k�vettek el hib�t.
Aki nem k�vet el hib�t, annak v�llalkoz�sai mindig
gy�zelemhez vezetnek, s olyanok f�l�tt aratja gy�zelm�t,
akik m�r eleve veres�get szenvedtek.

�gy h�t a harchoz az �rt igaz�n, aki szil�rdan �ll
abban a helyzetben, amelyben nem szenvedhet veres�get, s
ugyanakkor nem szalasztja el azt (a helyzetet), amelyben az
ellens�gnek veres�get kell szenvednie. Ez�rt gy�zelmet
aratni az a hadsereg fog, amelyik el�sz�r gy�z �s csak
azut�n keresi a harcot; veres�g pedig arra a hadseregre v�r,
amelyik el�sz�r harcol �s csak azut�n keresi a gy�zelmet.

Aki igaz�n �rt a hadvisel�shez, az mindig a helyes utat
k�veti, �s betartja a h�bor� t�rv�nyeit. Csak �gy tudja
eligaz�tani a gy�zelem �s veres�g dolg�t.

A h�bor� t�rv�nyei k�z�l els� a t�vols�g, m�sodik a
mennyis�g, harmadik a sz�m, negyedik a s�ly, �t�dik a
gy�zelem. [13] A ter�let hozza l�tre a t�vols�got, a t�vols�g
hozza l�tre a mennyis�get, a mennyis�g hozza l�tre a sz�mot,
a sz�m hozza l�tre a s�lyt, a s�ly hozza l�tre a gy�zelmet.

A gy�zelmes hadsereg egy `ji` s�lyhoz hasonl�t a `csu`-
hoz m�rve, a veres�get szenved� hadsereg egy `csu` s�lyhoz
hasonl�t a `ji`-hez m�rve. [14] A gy�ztes, ha csat�t v�v,
olyan, mint az ezer `zsen` [15] magasb�l a m�lybe z�dul�
v�zes�s. Ez h�t a forma.

5. AZ ER� [16]

Szun-ce mondotta:

Hogy nagy t�meget vagy kev�s embert kell-e ir�ny�tani,
az mindig a feloszt�st�l �s a sz�mar�nyokt�l f�gg. Hogy nagy
t�meget vagy kev�s embert kell-e harcba vetni, az mindig a
form�t�l �s a nevekt�l f�gg.

Ahhoz hogy az ellens�ggel val� elker�lhetetlen
�sszecsap�skor sohase szenvedjen veres�get a hadsereg,
sz�ks�ges a cselvet�s is, meg a k�zvetlen harc is. A
hadsereg csap�s�nak olyannak kell lennie, mint amikor
malomk� zuhan egy toj�sra: ez az �ress�g �s telts�g elve. [17]

Minden csat�ban egyenes t�mad�ssal vehetj�k fel az
�rintkez�st az ellens�ggel, de cselvet�ssel gy�z�nk. Ez�rt
aki �rt hozz�, hogyan alkalmazzon cselvet�st, az
(k�pess�geiben) hat�rtalan, mint az �g �s f�ld [a
term�szet], �s kimer�thetetlen, ak�r a foly�k �s folyamok.

A v�g �s az �jrakezd�s: a nap �s a hold (v�ltakoz�sa);
a hal�l �s az �j �let: a n�gy �vszak (v�ltakoz�sa). Hang �t
van csup�n, de az �t hangnak v�ltakoz�sa annyif�le, hogy nem
gy�zz�k hallgatni. Sz�n �t van csup�n, de az �t sz�nnek
v�ltakoz�sa annyif�le, hogy nem gy�zz�k szeml�lni. �z �t van
csup�n, de az �t �znek v�ltakoz�sa annyif�le, hogy nem
gy�zz�k k�stolgatni. [18] A csat�ban er�t �rv�nyes�teni csak
k�t m�dszerrel lehet: cselvet�ssel �s k�zvetlen harccal; de
a cselvet�s �s a k�zvetlen harc v�ltakoztat�sa annyif�le
lehet, hogy nem gy�zz�k kimer�teni. A cselvet�s �s a
k�zvetlen harc egym�sb�l kell hogy fakadjon, v�get nem �r�
nagy k�rforg�sban, s akkor (v�ltozataikat) ki is tudn�
kimer�teni!

A rohan� foly� gyorsas�ga, amely szikl�kat is k�pes
mag�val ragadni: ez az er�. A ragadoz� mad�r gyorsas�ga,
amellyel vill�mgyorsan tud lecsapni �ldozat�ra: a csap�s
kisz�m�totts�ga.

Ez�rt aki igaz�n �rt a harchoz, annak ereje v�gzetes,
sz�m�t�sa pedig pontos. Er�nket az �j megfesz�t�s�hez,
kisz�m�totts�gunkat pedig a ny�l kil�v�s�hez lehessen
hasonl�tani.

Kavarg�sban �s z�rzavarban felfordul�st mutat a harc,
de ez m�gsem lehet igazi felfordul�s. A gomolyg�sban �s
�sszevisszas�gban form�nk kerekk� v�lhatik,[19] de veres�get
m�gsem szenvedhet�nk. A felfordul�s a rendb�l keletkezik, a
gy�vas�g a b�tors�gb�l sz�letik, a gyenges�g az er�b�l j�n
l�tre. A rend vagy felfordul�s a sz�mar�nyokt�l f�gg, a
b�tors�g vagy gy�vas�g az er�t�l, er� �s a gyenges�g pedig a
form�t�l.

Ez�rt aki �rt hozz�, hogyan kell az ellens�get mozg�sba
hozni, az olyan form�t mutat neki, hogy az ellens�g
felt�tlen�l k�vetni kezdi, olyasmit ny�jt neki, amit az
ellens�g felt�tlen�l meg akar ragadni, s el�ny�ket k�n�lva
fel, �gy tudja mozg�sba hozni (az ellens�get), hogy azt�n
leshelyen v�rhasson re�.

�gy aki igaz�n �rt a harchoz, mindig csak azt keresi,
ami saj�t erej�b�l futja, �s nem k�vetel meg semmit
m�sokt�l. Embereit is akkor k�pes j�l megv�lasztani, ha
feladataikat erej�kh�z m�ri.

Ha erej�kh�z m�rten l�tja el �ket feladatokkal, akkor
emberei (oly k�nnyen mozognak majd) a csat�ban, ahogyan a
fat�rzs vagy a k� gurul (lefel�). A fat�rzsnek �s a k�nek
alapterm�szet�b�l k�vetkezik, hogy s�k helyeken nyugalomban
marad, lejt�k�n pedig mozg�snak indul, s az is, hogy ha
�ppen n�gysz�gletes, akkor meg�ll nyugodtan, ha pedig kerek,
akkor gurulni kezd.

Ha teh�t a csat�ban j�l alkalmazzuk az emberek erej�t,
akkor (�gy mozognak, mint amikor) egy ezer `zsen` magas
hegyr�l g�mb�ly� szikla g�rd�l al�. S �ppen ez az er�.

6. AZ �RESS�G �S A TELTS�G ELVE

Szun-ce mondotta:

�ltal�ban �gy van, hogy aki el�bb �rkezik a csata
hely�re s ott v�rja meg az ellens�get, az ereje telj�ben
van, aki pedig k�s�bb �rkezik a csata hely�re �s sietve
k�nytelen felvenni a harcot, az m�ris kimer�lt. Aki teh�t
igaz�n �rt a harchoz, az maga ir�ny�tja az ellens�get, s nem
hagyja mag�t az ellens�g �ltal ir�ny�tani.

Aki el akarja �rni, hogy az ellens�g mag�t�l j�jj�n
hozz�, az el�ny�ket csillogtasson meg neki; aki pedig el
akarja �rni, hogy az ellens�g ne tudjon odaj�nni hozz�, az
k�rosod�ssal fenyegesse meg. �gy az ellens�get, ha ereje
telj�ben van, k�pesek vagyunk kif�rasztani, ha j�llakott,
k�pesek vagyunk ki�heztetni, s ha nyugodtan �ll, k�pesek
vagyunk mozg�sba hozni.

El kell hagyni azt a helyet, ahol gyors t�mad�s
v�rhat�, s gyorsan le kell csapni ott, ahol �ppen nem
v�rj�k.

Aki ezer m�rf�ldet akar megtenni �gy, hogy k�zben ereje
ki ne mer�lj�n, az meneteljen olyan ter�leten, ahol
ellens�get nem tal�l. Aki t�mad �s felt�tlen�l h�d�tani
akar, az ott t�madjon, ahol nem tudnak v�dekezni. Aki
v�dekezik �s felt�tlen biztons�got akar, az ott v�dekezz�k,
ahol nem tudj�k (k�nnyen) megt�madni.

Ez�rt j�l t�madni annyit jelent, hogy az ellens�g nem
tudja, hol v�dekezz�k j�l, v�dekezni pedig annyit, hogy az
ellens�g nem tudja, hol t�madjon. Olyan rejtett, olyan
titokzatos ez (a m�v�szet), hogy nincs is testi alakja; s
olyan isteni, olyan var�zslatos, hogy nincs is hangja. �gy
v�lhatunk sors-istenn� az ellens�g felett.

Ha feltart�ztathatatlanul akarunk el�ret�rni, akkor (az
ellens�g) �ress�g�re kell ir�ny�tanunk a csap�st. Ha
�ld�ztet�s n�lk�l akarunk visszavonulni, akkor oly gyorsnak
kell lenn�nk, hogy lehetetlen legyen utol�rni benn�nket.

�gy ha �n csat�t akarok kezdeni, akkor �p�tsen b�rmily
magas s�ncokat �s �sson b�rmilyen m�ly �rkokat az ellens�g,
elker�lhetetlen�l harcba fog bocs�tkozni velem, mert
t�mad�som arra k�nyszer�ti, hogy mentse mag�t (v�dekezz�k).
De ha �n nem akarok harcba bocs�tkozni, akkor kiv�lasztom a
helyet, ahol v�dekezhetem, s az ellens�gnek nem lesz m�dja
csat�t kezdeni velem, mert �n elmozd�tottam a sz�m�ra
megfelel� helyr�l. Ha teh�t valamely form�t mutatok az
ellens�gnek, de val�j�ban nem az a form�m, akkor �n z�rt �s
egys�ges maradok, az ellens�g azonban r�szekre szakad. Az �n
z�rts�gom egyetlen egys�get alkot, az ellens�g
megosztotts�ga azonban t�z egys�get; �gy azt�n egys�geit
t�zszeres er�vel t�madhatom meg. Az �n er�m megn�vekedett,
az ellens�g� pedig cs�kkent, s minthogy nagyobb er�vel tudok
csap�st m�rni a kisebb er�re, ugyancsak kevesen mern�nek
velem csat�t kezdeni.

Azt a helyet, amit a harchoz elfoglalunk, (az
ellens�gnek) nem szabad ismernie, mert ha nem ismeri (hely�n
ket), akkor az ellens�gnek sok hely�tt kell harcra k�szen
�llnia. Ha pedig ellens�g�nk sok hely�tt k�nytelen harcra
k�szen �llni, akkor ugyancsak kevesen lesznek, akik vel�nk
fel tudn�k venni a harcot.

Mert aki k�szen �ll el�l, annak kev�s ereje marad
h�tul; aki k�szen �ll h�tul, annak kev�s ereje marad el�l;
aki k�szen �ll a bal sz�rnyon, annak kev�s ereje marad a
jobb sz�rnyon; aki k�szen �ll a jobb sz�rnyon, annak kev�s
ereje marad a bal sz�rnyon. Hiszen aki nem akarja, hogy
valahol k�sz�letlen�l �lljon, az m�s helyen k�nytelen
cs�kkenteni er�it. �gy csup�n erej�t cs�kkenti az, aki
felk�sz�lni igyekszik az ellens�g t�mad�s�ra, de
megsokas�tja erej�t az, aki ellens�g�t tudja
r�k�nyszer�teni, hogy felk�sz�lj�n �ellene. Ez�rt ha tudjuk
a csata hely�t �s tudjuk a csata napj�t, akkor lehet�nk ak�r
ezer m�rf�ldnyire is, k�pesek vagyunk megv�vni a harcot. De
ha nem tudjuk sem a csata hely�t, sem a csata napj�t, akkor
bal sz�rnyunk nem k�pes seg�teni a jobb sz�rnynak, jobb
sz�rnyunk nem k�pes seg�teni a bal sz�rnynak, el�v�d�nk nem
k�pes seg�teni a h�tv�dnek, h�tv�d�nk nem k�pes seg�teni az
el�v�dnek. K�l�n�sen akkor (van �gy), ha a t�vols�g t�bb t�z
m�rf�ld, de �gy van n�h�ny m�rf�ld k�zels�gben is.

Ha az �n m�rc�met alkalmazzuk, akkor a J�e-beliek [20]
serege lehet ak�rmilyen nagy, mit haszn�lhat ez nekik a
gy�zelem vagy veres�g dolg�ban? Err�l mondj�k, hogy a
gy�zelmet cselekv�s�nk tudja biztos�tani. Lehet az
ellens�gnek b�rmily sok katon�ja, m�gis el lehet �rni, hogy
m�g csak ne is ker�lj�n sor k�zdelemre.

(Az ellens�g) meg�t�l�s�hez teh�t meg kell ismern�nk
sikert vagy kudarcot hoz� terveit, kik�mlel�s�hez meg kell
ismern�nk a mozg�s�t �s nyugalm�t ir�ny�t� elveket. Ha
valamilyen form�t mutatunk neki, megismerhetj�k �let�nek �s
hal�l�nak hely�t; ha pedig meg�tk�z�nk vele, akkor
megtudhatjuk, hol van meg b�s�gben mindene, �s hol hi�nyzik
valamije.

�gy a hadseregnek akkor adjuk a lehet� legt�k�letesebb
form�t, amikor m�r nincs is �rz�kelhet� form�ja. Mert ha
nincs �rz�kelhet� form�ja, akkor a legtapasztaltabb k�m sem
tud kif�rk�szni semmit, �s a legb�lcsebb ember sem tud
eligazodni rajtuk.

Aki a form�ra tud t�maszkodni, az a gy�zelem dolg�t a
sokas�g v�ll�ra rakja, b�r a sokas�g ezt nem tudhatja.
Mindenki ismerheti azt a form�t, amellyel gy�zelmet
arattunk, de senki ne ismerje azt a form�t, amellyel a
gy�zelmet megszervezt�k. Ez�rt a csat�ban szerzett gy�zelem
nem ism�tl�dhet meg (ugyan�gy), de a (mindenkori) form�hoz
val� alkalmazkod�s (v�ltozatai) kimer�thetetlenek.

Hadsereg�nk form�ja hasonl� legyen a v�zhez. A v�z
form�ja olyan, hogy elker�li a magasat �s siet az
alacsonyabban lev� helyekre. A hadsereg form�ja olyan
legyen, hogy ker�lje el a telts�get �s m�rjen csap�st az
�ress�gre. A v�z a f�ldter�lethez igazodik, �gy ir�ny�tja
foly�s�t; a hadsereg az ellens�ghez igazodj�k, �gy
biztos�tsa mag�nak a gy�zelmet.

Ez�rt a hadseregnek ne legyen �lland� helyzete, mint
ahogy a v�znek sincs �lland� form�ja. Aki az�ltal szerzi meg
a gy�zelmet, hogy az ellens�ghez igazodva mindig k�pes
v�ltoztat�sokat �s �talak�t�sokat hajtani v�gre, azt m�lt�n
nevezhetn�nk var�zser�vel rendelkez�nek. [21]

Mert az �t elem k�z�l egyik sem lehet �lland� gy�ztes,
a n�gy �vszak k�z�l egyik sem maradhat meg �r�kre.[22] A
napnak is van hossz�s�ga �s r�vids�ge, a holdnak is van
�lete �s hal�la.

7. A HADSEREG HARCA

Szun-ce mondotta:

Minden hadvezet�snek t�rv�nye, hogy a hadvez�r, amikor
megkapja fejedelm�t�l a parancsot, fel�ll�tja a hadsereget,
�sszegy�jti a sokas�got, majd tal�lkozik (az ellens�ggel) �s
t�bort ver, de semmi sem lehet nehezebb, mint a hadsereg
harca.

A hadsereg harc�ban az a nagyon neh�z, hogy a
ker�l�utat egyenes �tt� kell v�ltoztatni, s a
szerencs�tlens�get el�nny� kell v�ltoztatni. �gy ker�l��tra
az sz�nja r� mag�t, aki el�ny�k felk�n�l�s�val f�lre akarja
vezetni (az ellens�get). �s ha k�s�bb indult ugyan az
ellens�gn�l, m�gis el�bb �rkezik c�lj�hoz, akkor meg�rtette,
mi a ker�l��t �s egyenes �t taktik�ja.

A csapatok harca teh�t el�ny�kkel j�rhat, de a csapatok
harca veszedelembe is d�nthet. Ha az eg�sz hadsereg
bevet�s�vel k�zd�nk az el�ny�k�rt, akkor nem �rj�k el
c�lunkat. Ha meg a k�nnyen mozg� csapatok bevet�s�vel
k�zd�nk az el�ny�k�rt, akkor lemaradnak a sz�ll�t�szekerek.

�gy ha v�d�fegyvereinket levetve rohanunk el�re, meg
nem �llva sem nappal, sem �jjel, ha k�tszeres utat tesz�nk
meg, t�bb (napi) menetet �sszet�ve, ha teh�t sz�z m�rf�ldnyi
t�vols�gb�l pr�b�lunk k�zdeni az el�ny�k�rt, akkor bizony
fogs�gba ker�l a h�rom sereg vez�re, mert hi�ba sietnek
el�re az er�sek, a kimer�ltek h�tramaradnak, �s a seregnek
csup�n egy tizede �rkezik c�lhoz. Ha �tven m�rf�ldr�l
pr�b�lunk k�zdeni az el�ny�k�rt, akkor is elvesz�thetj�k a
f�vez�rt, mert a seregnek csup�n a fele �r c�lhoz; s�t, ha
harminc m�rf�ldr�l k�zd�nk el�ny�k�rt, akkor is csak a sereg
k�tharmad r�sze �r c�lhoz.

Teh�t a hadsereg, ha nincsenek sz�ll�t�szekerei,
elpusztul; ha nincs �lelme, elpusztul; ha nincs k�szlete,
elpusztul.

Ez�rt a hadseregnek csal�s seg�ts�g�vel kell meg�llnia
hely�t, az el�ny�k szerint kell mozognia, s az er�k
megoszt�sa vagy egyes�t�se �tj�n kell v�ltoznia.

Egyszer legyen gyors, ak�r a sz�lroham, m�skor azonban
nyugodt, ak�r az erd�; egyszer �gy t�rj�n el�re �s �gy
puszt�tson, ak�r a t�zv�sz, m�skor legyen mozdulatlan, ak�r
a hegy; egyszer legyen kiismerhetetlen, ak�r a s�t�ts�g,
m�skor meg �gy mozogjon, mint a mennyk�csap�s. Egy vid�k
kifoszt�sakor k�t r�szre kell osztani a sereget, egy ter�let
elfoglal�sakor meg kell osztani az el�ny�ket. Megfontolt �s
m�rlegelt legyen minden mozdulatunk. A Hadsereg vezet�se
(c�m� k�nyvben) [23] olvashatjuk: “A besz�det nem hallhatja
meg mindenki, ez�rt vezett�k be a bronzdobokat; a jelad�st
nem l�thatja meg mindenki, ez�rt vezett�k be a
jelz�z�szl�kat.”

A bronzdobok �s jelz�z�szl�k teh�t arra val�k, hogy
vel�k egyes�teni tudjuk embereink f�l�t �s szem�t; �s ha
minden ember�nket egyetlen c�lra tudjuk �sszpontos�tani,
akkor nem fordulhat el�, hogy csak a b�trak t�rnek el�re, s
nem fordulhat el�, hogy csak a gy�v�k vonulnak vissza. Ez a
sokas�g vezet�s�nek t�rv�nye.

�gy �jszakai csat�ban (alkalmazzunk) t�zet �s dobot,
nappali csat�ban pedig sok jelz�z�szl�t; ezekkel m�g az
ellens�g f�l�re �s szem�re is hatni lehet. Ezekkel egy eg�sz
hadsereget meg tudunk fosztani a b�tors�g�t�l, �s a
hadvez�rnek val�s�ggal esz�t vehetj�k.

�gy van az, hogy reggel a b�tors�g m�g friss, napk�zben
azonban elernyed, est�re pedig kihuny. Ez�rt aki igaz�n �rt
a hadvisel�shez, az elker�li a friss b�tors�got, de csap�st
m�r a lankadtra �s kihuny�ra. Ez a b�tors�ggal val� t�r�d�s.

A mi rend�nk seg�ts�g�vel v�rhatjuk ki a felfordul�st
(az ellens�gn�l), a mi nyugalmunk seg�ts�g�vel v�rhatjuk ki
a nyugtalans�got (az ellens�gn�l). Ez az �rzelmekkel val�
t�r�d�s. Ha (az ellens�g) k�zel van, v�rjuk ki, am�g
elt�volodik; ha ereje telj�ben van, v�rjuk ki, am�g elf�rad;
ha �ppen j�llakott, v�rjuk ki, am�g meg�hezik. Ez az er�vel
val� t�r�d�s.

Ne bocs�tkozzunk k�zvetlen harcba mindaddig, m�g
rendben vannak az ellens�g z�szl�i; ne t�madjunk r�
mindaddig, m�g teljes harci rendben �llnak csapatai. Ez a
v�ltoz�ssal val� t�r�d�s.

Aki j� el�re meg�rti a ker�l��t �s egyenes �t
taktik�j�t, az gy�zelmet fog aratni. Ez a hadsereg harc�nak
legf�bb t�rv�nye.

8. A KILENC V�LTOZ�S [24]

Szun-ce mondotta:

Minden hadvisel�snek t�rv�nye legyen, hogy magaslaton
�ll�kra ne t�madjunk (alulr�l), dombr�l lefel� j�v�kkel ne
sz�lljunk szembe, cselb�l menek�l�ket ne kezdj�nk �ld�zni,
harcra k�sz katon�kat ne t�madjunk meg, csal�tekk�nt kitett
fegyvereknek ne ess�nk �ldozatul, hazat�r� seregnek ne
�lljuk el az �tj�t, k�r�lz�rt seregnek biztos�tsunk
eg�rutat, v�gs� szorults�gban lev�ket ne nyomorgassunk
tov�bb, pusztas�gg� lett vid�ken ne maradjunk meg.

Vannak teh�t utak, amelyeken nem szabad j�rnunk, vannak
hadseregek, amelyeket nem szabad megt�madnunk, vannak
v�rosfalak, amelyeket nem szabad megostromolnunk, vannak
ter�letek, amelyeken nem szabad felvenn�nk a harcot, �s
vannak fejedelmi parancsok, amelyeket nem szabad elfogadnunk
(v�grehajtanunk). Ez�rt csak az a hadvez�r tudja, hogyan
vezesse a h�bor�t, aki t�k�letesen meg�rtette a “kilenc
v�ltoz�s” k�n�lta el�ny�ket. Az a hadvez�r pedig, aki nem
�rtette meg a “kilenc v�ltoz�s” k�n�lta el�ny�ket, hi�ba
ismeri a terep-form�kat, m�gsem k�pes biztos�tani mag�nak a
terep el�nyeit. Aki hadsereget vezet an�lk�l, hogy j�l
ismern� a “kilenc v�ltoz�s” m�v�szet�t, az hi�ba ismeri az
“�t el�nyt”, m�gsem k�pes sikeresen vezetni az embereit.

�gy a b�lcs (hadvez�r) megfontolts�ga mindig �sszek�ti
egym�ssal az el�nyt �s a h�tr�nyt. Ha az el�ny�kh�z mindig
hozz�sz�m�tjuk (a h�tr�nyokat is), akkor v�llalkoz�saink
siker�ben megb�zhatunk; s ha a h�tr�nyokhoz mindig
hozz�sz�m�tjuk (az el�ny�ket is), akkor minden
szerencs�tlens�get el tudunk h�r�tani.

Ez�rt a k�l�nb�z� fejedelmeket h�tr�nyok okoz�s�val
tudjuk hatalmunknak al�vetni, majd a k�teless�gek (meg
hat�roz�sa) �tj�n tudjuk szolg�latra fogni, �s el�ny�k biz
tos�t�s�val tudjuk �szt�n�zni �ket. A hadvisel�snek
t�rv�nye legyen teh�t: soha ne b�zzuk magunkat arra, hogy
(az ellens�g) nem �rkezik meg, hanem k�vess�nk el mindent,
hogy k�szen �lljunk fogad�s�ra; soha ne b�zzuk magunkat
arra, hogy (az ellens�g) nem t�mad meg benn�nket, hanem
k�vess�nk el mindent, hogy ne is legyen m�dja megt�madni
benn�nket.

�gy a hadvez�rre �t veszedelem leselkedik. Ha biztosra
veszi a hal�l�t, val�ban meg�lhetik; ha mindenk�ppen �lni
akar, k�nnyen fogs�gba esik; ha gyorsan m�regbe gurul,
hamarabb el�fordul, hogy tiszteletlen�l b�nnak vele; ha
t�ls�gosan k�nyes a tisztess�g�re, k�nnyebben
megsz�gyen�tik; ha t�ls�gosan szereti az embereket, azok sok
gondot okozhatnak neki.

Ez az �t (veszedelem): t�lz�sb�l fakad� hib�ja a
hadvez�rnek, a hadvezet�snek pedig szerencs�tlens�ge. Ha
megverik a hadsereget �s meg�lik a hadvez�rt, annak oka
nagyon sokszor ez az �t veszedelem. J�l meg kell ezt �rteni.

9. A MENETEL� HADSEREG

Szun-ce mondotta:

A hadsereg elhelyez�sekor mindig figyelembe kell
venn�nk az ellens�g (helyzet�t); hegyeken val� �tkel�skor
mindig a v�lgyekre kell t�maszkodnunk; mindig a napos oldalt
kiszemelve kell elhelyezkedn�nk a magaslatokon; ha fel�lr�l
akarnak harcot kezdeni vel�nk, mi alulr�l ne vegy�k fel a
k�zdelmet. Ez a hadsereg megfelel� elhelyez�se a
hegyvid�ken.

Foly�n val� �tkel�skor felt�tlen�l igyekezz�nk min�l
t�volabb ker�lni a v�zt�l. Ha az ellens�g �tkel egy foly�n,
�gy �r el benn�nket, akkor sohasem szabad a v�zben fogadnunk
(t�mad�s�t). Ha azonban engedj�k, hogy (az ellens�g) fele
�tkeljen, s ekkor t�madjuk meg, ez�ltal el�nyh�z jutottunk.
Aki fel akarja venni a harcot, ne legyen nagyon k�zel a
foly�hoz, amikor az ellens�get fogadja. Ha a fels� foly�sn�l
es�z�sek vannak, �s a v�z zavarosan �rkezik, akkor v�rjuk
meg, m�g megnyugszik, azut�n kelj�nk �t rajta. (V�z ment�n
is) a napos oldalt szemelj�k ki, amikor magaslaton foglalunk
helyet. Soha ne fogadjuk (az ellens�get) a v�z foly�s�val
szemben. Ez a hadsereg megfelel� elhelyez�se foly�
k�zel�ben.

Mocs�ron �tkelve haladjunk a lehet� leggyorsabban, �s
sehol ne id�zz�nk. Ha azonban m�gis egy mocs�r k�zep�ben
akadunk �ssze (ellens�ges) hadsereggel, akkor a
legfontosabb, hogy a vizet s f�vet (ny�jt� helyekre)
t�maszkodjunk, a h�tunk m�g�tt pedig s�r� erd� legyen. Ez a
hadsereg megfelel� elhelyez�se mocs�r k�zep�ben.

S�k ter�leten �gy �ll�tsuk fel a k�nnyen mozg� (csa
patokat), hogy t�l�nk jobbra �s a h�tunk m�g�tt magaslat
legyen, mert ha el�l hal�los vesz�ly fenyeget, �gy h�tul
biztos�tva van a menek�l�s. Ez a hadsereg megfelel�
elhelyez�se s�k ter�leten.

Azok az el�ny�k, amelyek a hadsereg (elhelyez�s�nek) e
n�gy szab�ly�b�l fakadnak, Huang-ti sz�m�ra biztos�tott�k a
gy�zelmet a n�gy uralkod� felett. [25] �ltal�ban a hadsereg
szeresse a magaslatokat �s gy�l�lje a m�lyen fekv� helyeket,
becs�lje meg a napf�nyes oldalt �s vesse meg az �rny�kos
helyeket, gondoskodj�k teh�t az �letfelt�telekr�l,
megmaradva a val�s�g talaj�n. Akkor a hadseregben soha nem
�ti fel a fej�t semmif�le betegs�g, ez pedig azt jelenti,
hogy biztos a gy�zelem.

Dombok �s f�ldh�ny�sok k�z�tt mindig �gy foglaljuk el a
napos oldalt, hogy ezek t�l�nk jobbra �s a h�tunk m�g�tt
legyenek. Ez a hadseregnek el�ny�ket biztos�t, ez a terep
seg�ts�ge sz�munkra.

Ha valamely ter�leten sebes v�z� hegyi patakok,
term�szet adta szakad�kok, ismeretlen barlangok, ember nem
j�rta boz�tosok, hal�los m�lys�gek �s vesz�lyt rejt�
hasad�kok vannak, akkor onnan mindig gyorsan igyekezz�nk
tov�bb, �s m�g a k�zel�ben se maradjunk.

Amikor a hadsereg olyan vid�kre �r, ahol boz�tos
szakad�kok, n�ddal ben�tt mocsarak vagy buja �serd�
tal�lhat�, akkor ezeket mindig gondosan �t kell kutatnunk,
mert ilyen helyeken (az ellens�g) k�mei lapulhatnak.

Ha az ellens�g k�zel van hozz�nk, m�gis mozdulatlan
marad, akkor valami term�szetadta v�delemre t�maszkodik. Ha
messze van t�l�nk, m�gis harcot kezdem�nyez, akkor csup�n
azt akarja, hogy csapataink el�remenjenek. Ha pedig t�bor�t
k�nnyen hozz�f�rhet�v� teszi sz�munkra, akkor (csellel)
el�ny�ket akar szerezni.

Ha sok fa mozogni kezd (k�r�l�tt�nk), akkor (az
ellens�g) k�zeledik. Ha mindenf�le f� takarja el l�t�sunkat,
gyanakodnunk kell (hogy ellens�g rejt�zik m�g�tte). Ahol
madarak r�ppennek fel, ott (ellens�g) leselkedik. Ahonnan
riadtan menek�lnek az �llatok, ott rejtekhely van. Amikor a
por magasra sz�ll, m�gpedig egyenesen, akkor hadiszekerek
k�zelednek. Amikor (a por) alacsonyan marad �s sz�lesen
sz�tter�l, akkor gyalogos csapatok k�zelednek. De ha
sz�toszlik (a por), �s hosszan k�gy�zik, akkor csup�n
t�zif�t sz�ll�tanak. Ha pedig (a felvert por) kicsiny �s hol
itt, hol ott sz�ll fel, akkor (az ellens�g) t�bort �p�t a
szekereib�l.

Ha fojtott hangokat hallunk �s n�vekv� k�sz�l�d�st
l�tunk, akkor (az ellens�g) el�ret�r�sre k�sz�l. Ha besz�de
hangoskod� �s minduntalan el�ret�r�ssel fenyeget, akkor (az
ellens�g) vissza akar vonulni. Ha semmi sem k�nyszer�ti
erre, m�gis b�k�t k�r, akkor valami titkos tervet forral.
Amikor el�rek�ldi k�nny� kocsijait, (sereg�t pedig) ezek
oldal�n helyezi el, akkor harci rendbe �ll fel. Amikor
menek�l�st (sz�nlel), de sereg�t hadirendbe �ll�tja, akkor
el�rkezettnek v�li a pillanatot. Ha egyik fele el�re t�r,
m�sik fele pedig visszavonul, akkor csalogatni akar
benn�nket.

Ha (az ellens�ges katon�k) fegyver�kre t�maszkodva
�llnak, akkor �hs�g gy�tri �ket. Ha vizet mer�tv�n els�
dolguk, hogy igyanak bel�le, akkor szomj�s�gt�l szenvednek.
Ha el�ny�ket pillanthat meg, m�gsem t�r el�re, akkor (az
ellens�g) kimer�lt.

Ahol a madarak meg�llapodnak, ott nem lehet (ellens�g).
Ha �jszaka egym�st h�vogatj�k (az ellens�ges katon�k), akkor
f�lnek. Ha sereg�kben kavarod�s (�szlelhet�), akkor
hadvez�r�knek nincsen tekint�lye. Ha jelz�z�szl�ik
sz�ntelen�l mozognak, az a felfordul�s (jele). Ha tisztjeik
d�h�ngenek, akkor f�radtak (a katon�k).

Ha gabon�val etetik a lovaikat, [26] maguk meg csak h�st
esznek, katon�ik nem akasztj�k vissza hely�kre a boros
ed�nyeket �s nem is t�rnek vissza t�borukba, akkor v�gs�
szorults�gukban (mindenre k�szek). Ha (tisztjeik) nagy
bar�ts�gosan �s udvariasan besz�lgetnek embereikkel, akkor
elvesz�tett�k a t�meg (bizalm�t). Ha minduntalan jutalmakat
osztogatnak, akkor neh�z helyzetben vannak. Ha meg gyakran
b�ntetnek, akkor is szorult a helyzet�k. Ha eleinte
szigor�ak, k�s�bb pedig f�lnek a katon�ikt�l, akkor semmit
sem �rtenek a dolgukhoz. Amikor (az ellens�g) bar�ts�gosan
�s �dv�zletekkel k�zeledik hozz�nk, akkor csup�n pihenni
akar. Ha (az ellens�ges) sereg haragosan �ll vel�nk szemben,
de m�lik az id�, �s se �ssze nem csap vel�nk, se el nem
vonul, akkor nagy figyelemmel kell megvizsg�lnunk (hogy
vajon mit akar).

A hadsereg sz�m�ra nem az a legfontosabb, hogy min�l
t�bb katon�ja legyen, hiszen nem csak katonai er�vel
nyomulhatunk el�re. Ha �ppen elegend� er�t tudunk
�sszpontos�tani az ellens�g helyes meg�t�l�se alapj�n, akkor
m�ris biztosra vehetj�k a gy�zelmet. Aki azonban
meggondolatlan �s lebecs�li az ellens�get, az �hatatlanul az
ellens�g fogs�g�ba ker�l.

Ha katon�ink m�g nem ragaszkodnak hozz�nk el�gg�, m�gis
megb�ntetj�k �ket, akkor nem fognak engedelmeskedni;
m�rpedig ha nem engedelmeskednek, akkor ugyancsak neh�z lesz
harcba vinni �ket. Ha azonban katon�ink m�r el�gg�
ragaszkodnak hozz�nk, �m b�ntet�ssel sohasem s�jtjuk �ket,
akkor semmi m�don nem tudjuk majd harcba vinni �ket.

Ez�rt amikor kiadjuk nekik a parancsokat, alkalmazzuk a
polg�ri elveket, �s ha parancsainkat egy emberk�nt k�vetik,
akkor alkalmazhatjuk a katonai elveket. �gy lehet�nk
biztosak a sikerben.

Ha szok�s�v� tessz�k a n�pnek, hogy amire tan�tjuk,
mindig teljes�tse, akkor a n�p mindig engedelmeskedni fog.
De ha elt�rj�k, hogy ne teljes�tse azt, amire tan�tjuk,
akkor a n�p nem fog engedelmeskedni (parancsainknak). Ha
parancsainkat megszokott engedelmess�ggel teljes�tik, akkor
a sokas�ggal k�nny� lesz sz�t �rten�nk.

10. A TEREP-FORM�K

Szun-ce mondotta:

A terep-forma lehet j�rhat�, lehet fogvatart�, lehet
szerte�gaz�, lehet szakad�kos, lehet hegyes-v�lgyes, lehet
messze ny�l�.

Ha mi is el�re tudunk haladni, az ellens�g is k�zeledni
tud hozz�nk, akkor mondjuk, hogy (a terep) j�rhat�. J�rhat�
terepen mindenekel�tt foglaljuk el a magaslatok napos
oldalait �s j�l v�lasszuk meg az �lelmez�s �tjait, hogy
amikor harcra ker�l sor, el�ny�s helyzetben legy�nk.

Ha el�rehaladni m�g csak tudunk, de visszat�rni m�r
bajosan, akkor mondjuk, hogy (a terep) fogvatart�. A
fogvatart� terep saj�toss�ga, hogy ha az ellens�g nem
k�sz�lt fel a harcra, akkor el�re megy�nk �s legy�zz�k; de
ha az ellens�g harcra k�szen �ll, akkor hi�ba megy�nk el�re,
nem lesz mi�nk a gy�zelem, mert hiszen nagyon neh�z volna
visszat�rn�nk, s �gy nem tudunk el�ny�kh�z jutni.

Ha mi is el�remegy�nk, de el�ny�kh�z nem jutunk, az
ellens�g is el�rehalad, de el�nyh�z nem jut, akkor mondjuk,
hogy (a terep) szerte�gaz�. Szerte�gaz� terepen k�n�ljon
nek�nk b�rmilyen el�ny�ket az ellens�g, mi semmik�ppen ne
menj�nk el�re, hanem vezess�k el onnan a sereget. S ha el
tudjuk �rni, hogy az ellens�ges sereg egyik fele
el�renyomul, �s ekkor m�r�nk r� csap�st, akkor el�nyh�z
jutottunk.

Szakad�kos terepen, ha siker�l els�nek elfoglalnunk, az
a legfontosabb, hogy teljesen megsz�lljuk a helyet, �s �gy
v�rjuk az ellens�get. Ha az ellens�gnek siker�lt el�tt�nk
elfoglalnia, �s teljesen megsz�llta m�r, akkor ne menj�nk
ut�na; csak abban az esetben mehet�nk ut�na, ha nem sz�llta
meg teljesen.

Hegyes-v�lgyes terepen, ha siker�l els�nek
elfoglalnunk, mindig a magaslatok napos oldalait sz�lljuk
meg, �gy v�rjuk az ellens�get. De ha el�tt�nk m�r elfoglalta
az ellens�g, akkor vezess�k el onnan a sereget, ne menj�nk
(az ellens�g) ut�n.

Messzire ny�l� terepen, ha az er�k egyenl�k, szinte
lehetetlen csat�t kezdeni, �s harcba keveredve semmi
el�nyh�z nem juthatunk. Ez a hat (szab�ly): a terepr�l sz�l�
tan�t�s. A hadvez�rnek, hogy t�k�letesen l�thassa el
feladat�t, mindezt nagyon alaposan tanulm�nyoznia kell.

Mert ezekb�l fakad, hogy a hadsereg egyszer
visszafordulni k�nytelen, m�sszor meggyeng�l, egyszer az
ellens�g kez�re jut, m�sszor felmorzsol�dik, egyszer
felfordul�s t�mad soraiban, m�sszor fut�sban k�nytelen
menek�l�st keresni. Ez a hat dolog egy�ltal�n nem term�szeti
szerencs�tlens�g, hanem a hadvez�r hib�ja.

Ha az er�k egyenl�k, de eggyel t�madunk meg tizet,
akkor visszavonul�sra k�nyszer�l�nk. Ha a katon�k er�sek, a
tisztek azonban gyeng�k, akkor (sereg�nk) gyenge lesz. Ha a
tisztek er�sek, a katon�k azonban gyeng�k, akkor (sereg�nk)
az ellens�g kez�re jut. Ha a f�tisztek el�gedetlenek �s nem
engedelmeskednek, ha az ellens�ggel tal�lkozv�n a maguk feje
szerint hadakoznak, akkor a hadvez�r nem ismeri igazi
k�pess�geiket, �s a (sereg) felmorzsol�dik. Ha a hadvez�r
gyenge, nem el�g szigor�, az alapelvek tan�t�sakor nem el�g
vil�gos, akkor a tisztek �s katon�k n�lk�l�zni fogj�k az
�lland� szab�lyokat, s a hadirend fel�ll�t�sakor minden
�sszekusz�l�dik, aminek k�vetkezt�ben felfordul�s lesz �rr�
(a seregben). Ha a hadvez�r nem k�pes helyesen meg�t�lni az
ellens�get, kicsiny er�t vet harcba nagy er� ellen, ha maga
gyenge l�v�n, megt�madja az er�set, ha katon�ib�l nem
v�logat ki rohamosztagokat, akkor (a sereg) fut�sban lesz
k�nytelen menek�l�st keresni. Ez a hat (szab�ly): a
veres�gr�l sz�l� tan�t�s. A hadvez�rnek, hogy t�k�letesen
l�thassa el feladat�t, mindezt nagyon alaposan
tanulm�nyoznia kell.

A terep-form�k: megannyi seg�ts�g a hadsereg sz�m�ra.
Az ellens�g helyes meg�t�l�se a gy�zelem biztos�t�sa
c�lj�b�l, valamint a sz�k, j�rhatatlan, t�voli �s k�zeli
(terepek) megvizsg�l�sa: a f�vez�r feladata.

Aki ezek ismeret�ben vezeti a harcot, az biztosan
gy�zelmet arat; aki azonban ezekr�l mit sem tud, m�gis
harcot vezet, az �hatatlanul veres�get szenved. �ppen ez�rt:
ha a harcr�l sz�l� tan�t�s biztos gy�zelmet �g�r, akkor
mindig felvehetj�k a harcot, m�g ha az uralkod� azt mondja
is, hogy ne harcoljunk. De ha a harcr�l sz�l� tan�t�s csak
veres�get helyez kil�t�sba, akkor semmik�ppen sem szabad
harcba bocs�tkoznunk, hi�ba mondja azt az uralkod�, hogy
most pedig harcolnunk kell.

Az (a hadvez�r) teh�t, aki el�renyomulv�n nem a
h�rnevet keresi, visszavonulv�n pedig nem retteg a
b�ntet�st�l, hanem csak a n�p v�delmez�s�re �s uralkod�ja
igazi �rdekeire gondol, az a fejedelems�gn