A k�z�pkor kezdet�nek tekinthet� Heian korszak, amelynek n�gy �vsz�zad alatt siker�lt az �tvett k�nai kult�r�t kimondottan jap�n form�kba �nteni, Heiankj�r�l, a mai Kiot�r�l kapta a nev�t. A buddhizmus asszimil�ci�j�nak ez a korszaka egyidej�leg a nemzeti kult�ra vir�gkora lett. A buddhista fest�szet �j vir�gz�s�nak legjelent�sebb alkot�sai az Oszaka k�zel�ben lev� Kong�budzsi templomot d�sz�tik. Ugyanakkor a vil�gi fest�szet is, amely eddig nemigen jutott szerephez, nagyon n�pszer� lett. Fejl�d�snek indult a niszee, az arck�pfest�s �s az emakimono, a festett k�ptekercsek m�v�szete, s kezdett elterjedni a tusfest�s. A cs�sz�ri palota tol�ajt�in maradtak fenn a kor t�jk�pfest�szet�nek legszebb remekei. K�l�n fest�iskola foglalkozott a parav�nok s az eltolhat� �s �lland� falak d�sz�t�s�vel.
Az er�teljes, szimbolikus �s misztikus Buddha-�br�zol�sok sokas�ga mellett m�r felt�ntek a jamatoe ir�nyzat alkot�sai is. A kor m�sodik fel�t ugyanis az addig �r�knek t�nt k�nai kapcsolatok megszakad�sa, a k�lf�ldi hat�sok beolvaszt�sa, kifinomults�g �s az az �j �tra t�r� m�v�szet jellemezte, amely kedvelte a nemesen sz�p form�kat, az eleganci�t �s a f�ny�z�st. Ez a jamatoe n�ven ismert, tiszta jap�n ihlet�s�, jap�n modort t�kr�z� fest�szet lassan h�tt�rbe szor�totta a k�nai nyomon j�r� m�v�szetet. A jamatoe legpregn�nsabb kifejez�s�t az emakiban, a mozg�st, cselekm�nyt �br�zol�, megfelel� sz�veg seg�ts�g�vel t�rt�neteket illusztr�l� horizont�lis tekercsk�pekben �rte el.
Kiot�ban l�pten-nyomon tal�lkozunk a korszak sz�ps�get �s eleganci�t kifejez� szobraival is. Az 1057-ben elhunyt kit�n� szobr�sz, Dzs�cs� tehets�g�t k�l�n�sen a H�kaidzsi �s a Bj�d�in templom Amida-�br�zol�sai �rz�keltetik. A Heian korszak korai szakasz�ban a sint� istens�geket
is szobrokon jelen�tett�k meg. A korszak h�rom nagy szobr�sza: Unkei, Kaik�i �s Tankei Nar�ban alkotott. M�v�szet�k azonban m�r �tvezet a Kamakura korszakba.
Az irodalom is vir�gz�snak indult, amit az �n. kana, vagyis a k�nai �r�sjelek nyom�n kifejlesztett egyszer�s�tett form�j� fonetikus sz�tag�r�s tett lehet�v�. A k�nai �r�sjelek �tform�l�sa k�t ir�nyzatot eredm�nyezett. A hiragana a k�nai sz�tagjelet egyszer�bb, k�nnyebben �rhat� (vagy ink�bb rajzolhat�) form�j�v� tette, a katakana viszont a jelnek csak n�h�ny jellemz� r�szlet�t tartotta meg. A k�t �r�sm�d egyes elemeit keverve is haszn�lt�k. Egyes fogalmak kifejez�s�re m�g ma is haszn�lnak k�nai �r�sjeleket.
A IX. sz�zadban jelent�s jap�n irodalmi alkot�sok sz�lettek. Az elbesz�l� m�faj k�t ir�nyban fejl�d�tt: kialakult az elbesz�l� k�ltem�ny, az uta-monogatari, III. a reg�ny �si form�ja, a cukuri-monogatari, amely kana jelekkel r�gz�tette az �si legend�kat �s hagyom�nyokat.
811-ben keletkezett az els�, igazi jap�n reg�ny, a Taketori monogatari. A korszak elej�n az el�kel�, m�velt f�rfiak a k�nai nyelvet haszn�lt�k. Az arisztokratikus jelleg� kult�ra kifinomult, n�iess� v�lt. Az el�kel� v�rosi k�r�k szok�sainak, �letm�dj�nak �br�zol�sa, a finom, �rz�keny l�leknek �s az �rzelmeknek �rnyalatos kifejez�se volt a kor eszm�nye. A jap�n nyelv� irodalmat f�leg a k�nai nyelvben kev�ss� j�ratos, de gazdag kifejez�er�vel rendelkez� udvarh�lgyek gazdag�tott�k. Ebben k�zrej�tszott az is, hogy a matriarch�tus m�g ebben a korszakban is meghat�roz� saj�toss�ga volt a jap�n t�rsadalomnak. Udvarh�lgy (Muraszaki Sikibu) �rta 1004-ben a b�tran vil�gh�r�nek mondhat� Gendzsi monogatarit is, a Gendzsi herceg szerelm�nek t�rt�net�t le�r�, nagy l�legzet� csal�dreg�nyt, amely h� t�kre a XI. sz�zad udvari �let�nek. T�bb eur�pai nyelven (magyarul is) megjelent. A monogatari (elbesz�l�s) irodalom kiemelked� darabja az Ucubo monogatari (967) �s a Kondzsaku monogatari (1077) is.
A k�lt�i m�vek k�z�l f�leg a vaka elnevez�s�, 31 sz�tagb�l �ll� versforma lett n�pszer� az udvarh�lgyek, nemesek �s a paps�g k�r�ben. 905-ben, cs�sz�ri parancsra gy�jt�tt�k �ssze a k�lt�szet legszebb alkot�sait tartalmaz� Kokin iakas�t, a Kokins�nak is nevezett versantol�gi�t. A Heian korszak m�sodik r�sz�ben, a szamur�jok hatalomra ker�l�s�vel megn�tt ugyan a harci t�rt�netek jelent�s�ge, de a vaka versek n�pszer�s�ge sem cs�kkent. A X. sz�zad m�sodik fel�ben kialakult a kana jelek m�v�szi form�ja, a so, a kalligrafikus sz�p�r�s m�v�szete.
�n�ll� jap�n iparm�v�szeti �gg� v�lt a lakkm�vess�g, s egyre er�teljesebben fejl�d�tt a textil- �s a pap�rm�vess�g. A ker�mia ter�let�n viszont n�mi visszaes�s mutatkozott. A kor �tv�sm�v�szet�nek remekeit Mijadzsim�ban, az Icukusima-dzsindzsa szent�lyben csod�lhatjuk meg. Az �vegm�v�szetben megjelentek a metszett �vegek.
A kor tartalm�nak legigazibb kifejez�je azonban az �p�t�m�v�szet lett.
794-ben Kanmu cs�sz�r parancs�ra a f�v�rost Nar�b�l (pontosabban Nagaok�b�l) Heiankj�ba, a mai Kiot�ba helyezt�k �t. Itt is k�nai mint�ra k�sz�lt a t�glalap alak�, v�d�falakkal �vezett, p�rhuzamos utc�k h�l�zat�val felosztott v�ros terve. Ez a narain�l is grandi�zusabb l�v�n, szint�n nem val�sult meg teljesen, de amit fel�p�tettek bel�le, az Kiot�t szabadt�ri m�zeumm� avatja. A v�rosfalakon k�v�l is t�bb buddhista templomot emeltek, hegyi szerzetesek kolostoraival �vezve. (Mai form�juk a XVII—XVIII. sz�zadi �t�p�t�sek sor�n alakult ki.) Tal�n itt, a hegyekben siker�lt megval�s�tani a legharmonikusabb egys�get az emberi alkot�s �s a term�szet k�z�tt.
Ebben a korban emeltek el�sz�r k�v�l-bel�l gazdagon d�sz�tett, festett fa�p�letet az istentiszteleten, a szertart�sokon r�szt vev� h�v�k sz�m�ra. A kor�bbi templomokban csak a Buddha-szobrokat �rizt�k. A buddhizmus �s a sintoizmus szinte egybeolvadt, term�szetes teh�t, hogy a buddhista �p�t�szet a sint� szent�lyekre is hatott. R�videsen ezekn�l is felhajl�tott�k a tet�ket az ereszvonal v�gz�d�sein�l, festeni kezdt�k a homlokzatokat. Az �j sint� st�lus jellemz� p�ld�ja a narai Kaszuga-dzsindzsa, amelyben m�r a k�tszintes kapu�p�let �s a fedett folyos�rendszer is megtal�lhat�. A h�v�k csarnok�t - a buddhista templomok p�ld�j�ra - a f�szent�llyel szemben helyezt�k el. A tendai �s a singon szekta templomaiban pedig a padl�t emelt�k meg a jap�n c�l�p�p�tm�nyek �s a sint� szent�lyek tapasztalatai alapj�n.
A nemesek lak��p�leteit m�g - k�nai mint�ra - a szigor� szimmetria �s a szab�lyokhoz val� merev ragaszkod�s jellemezte. A korszak lak��p�letei, f�b�l l�v�n, nem maradtak fenn, de festm�nyekb�l, le�r�sokb�l rekonstru�lhat�, hogy az egyes helyis�geket fedett folyos�k �s verand�k kapcsolt�k �ssze, s a bels� kapu�p�tm�nyen �t lehetett kijutni a k�ls� udvarba, a gazdas�gi r�szbe. Egy h�zb�l sem hi�nyozhatott a kis h�ddal, szigetecsk�vel ell�tott jap�n kert. A XI. sz�zad elej�n Tacsibana Tosicuna �sszefoglalta a kertm�v�szet alapelveit, amelyek szerint a term�szet eszt�tikai �tform�l�s�t csak a term�szetb�l kiindulva lehet v�grehajtani.
A legkisebb kertbe is - szint�n k�nai mint�ra - t�jk�peket var�zsoltak: a k�ves tengerpartot ut�nozt�k kicsiben, �s n�v�nyeket �ltettek a k�vek k�z�. Mivel a jap�nok hite szerint az �si istenek sz�vesen telepedtek meg a szikl�kon, a k�vek egyre nagyobb szerephez jutottak a kertm�v�szetben. A IX. sz�zadban a foly�parti feh�r homok lett a kert�p�t�s egyik jelent�s eleme. H�res m�v�szek rendezek el a szikl�kat, a f�kat, s helyezt�k el a mesters�ges t� h�djait, szigeteit. A tavon cs�nak�ztak, a tenger hull�mait r�gerebly�zett vonalakkal id�z� homokos partr�szen az �nneps�geket �s az �sszej�veteleket tartott�k. A kert d�sz�n, a term�szetes vagy mesters�ges patakon a m�rciusi vir�gz�s idej�n rizsborral telt cs�sz�ket �sztattak le. Aki egy verset �rt, m�g a cs�sze oda�rt hozz�, jutalmul megihatta a rizsbort.
A XII. sz�zadt�l a buddhista templom�p�t�szetben is egyre nagyobb szerepet j�tszik a kert. A templomok bels�, z�rt udvar�ra belopt�k a ter m�sz�t sz�ps�geit, mesters�ges tavakat l�tes�tettek, szigeteket jelk�pez� szikl�kkal, v�zes�sekkel. A korszak n�h�ny kertje napjainkig fennmaradt.
A IX. sz�zadban �tvett k�nai zen�t 3 f�v�s, 2 h�ros �s 3 �t�hangszeren j�tszott�k, de m�r jap�n �zl�s szerint alak�tva �s �nekhanggal k�s�rve. Az indiai eredet� biva gyors elterjed�s�t annak k�sz�nhette, hogy a hiedelem szerint a hangja fokozta a harcosok b�tors�g�t.
A XI. sz�zadban terjedt el a dzsusi, a var�zsl�r�l elnevezett ritu�lis �rd�g�z� szertart�s (val�sz�n�leg ez volt a n�-sz�nj�tsz�s el�fut�ra). Divatoss� v�ltak a n�pdalok �s a n�pi st�lus� dalok. A rizs�ltet�s t�nccal �s zen�vel k�s�rt munkadala, a dengaku az el�kel� k�r�kben is n�pszer� lett.
V�g�l is a k�sei Heian korszakot egy �j, kifejezetten jap�n kult�ra megteremt�s�nek az ig�nye jellemezte.