Lass� Zsuzsa
A BUSHIDO,
mint kult�r�ra jellemz� �rt�kt�r
- avagy mi okozott kult�r-sokkot John Blackthorn-nak? -
Elektronikus kiad�s: Terebess �zsia E-T�r
Forr�s: Magyar Elektronikus K�nyvt�r

Bevezet�s
Az �rt�kek �s kult�rszint� vizsg�latuk
A jap�n kult�ra �s alapeszm�nye a bushido
A bushido fogalma, forr�sai
A bushido �ltal vallott �rt�kek
Kult�r�k tal�lkoz�sa - a kult�r-sokk
A bushido hat�sai
Felhaszn�lt irodalom

Bevezet�s

A kult�r�k meg�rt�s�nek egyik m�dja az �rt�kek vizsg�lata. Az �rt�kek �s
l�that� megnyilv�nul�saik (a szok�sok, viselked�sform�k) m�g�tt �rzelmekkel
�tf�t�tt hiedelmek �llnak, melyek a kult�r�t alkot� egy�nek c�ljaira �s az
azokhoz vezet� utakra vonatkoznak (Smith, Schwartz). Ezek a v�ltozatos utak
�ltenek testet azokban a speci�lis viselked�sekben, melyeket nap mint nap
megfigyelhet�nk, ha idegen t�jakon j�runk. Helyismeret n�lk�l,
k�ls�s�geikben megfigyelve ezeket a viselked�seket, gyakran �rz�nk
ellenszenvet, m�skor csod�latot vagy �ppen undort. Ezekb�l az �rz�seinkb�l
gyakran sz�rmaznak tapasztalat n�lk�li negat�v viszonyul�saink,
el��t�leteink az idegenek fel�. Pedig nem kell m�s, csak megismern�nk �s
elfogadnunk a m�g�ttes hiteket, hogy meg�rts�k �s elfogadhassuk (esetleg
megszerethess�k) az embereket, akik vallj�k ezeket a hiedelmeket.

Az �rt�kek �s kult�rszint� vizsg�latuk

Az �rt�kek a kult�r�k szintj�n t�rsadalmilag osztott el�feltev�sek j�r�l �s
rosszr�l, k�vetend�r�l �s helytelenr�l. Megmutatkozik mindez a kult�ra
int�zm�nyeiben, a m�k�d�s �s elj�r�sm�dokban. Ezek az �rt�kek, illetve ezek
k�vet�se seg�ti az egy�nt alkalmazkodni a kult�ra, a t�rsadalom
elv�r�saihoz, mivel a kult�ra �ltal az egy�n el� �ll�tott feladatok,
probl�m�k megold�sm�djait szab�lyozz�k.

Az �rt�kek vizsg�lat�t sz�mos kutat� neve f�mjelzi. A k�vetkez�kben r�viden
�ttekintem ezeket a vizsg�latokat.

- Hofstede (1980) 1967 �s 1972 k�z�tt egy 40 orsz�gra kiterjed� vizsg�latot
folytatott, melyben a k�l�nb�z� orsz�gokban m�k�d� ugyanazon c�g
dolgoz�inak munk�ra vonatkoz� �rt�keit tanulm�nyozta. A kapott eredm�nyek
alapj�n az �rt�keket 4 dimenzi�ba tudt�k sorolni, melyet k�s�bbi munk�i
alapj�n Hofstede kieg�sz�tett egy tov�bbi, �t�dik dimenzi�val is.

A Maszkulinit�s-feminit�s dimenzi�ban a f�rfias �rt�kekk�nt
sz�mon tartott r�men�ss�g, befoly�sol�s, teljes�tm�nyorient�lts�g
ellens�lyozza a m�sik oldal enged�keny, gondoskod�, alkalmazkod�
n�iess�g�t.

A Hatalmi T�vols�g Index a vezet�i d�nt�shozatalt, a particip�ci�
lehet�s�g�t �s m�rt�k�t jellemzi, p�ld�ul, hogy mennyire
fejezheti ki a beosztott az egyet nem �rt�s�t.

A Bizonytalans�g-ker�l�s a szab�lyokhoz val� ragaszkod�st �s a
rugalmas alkalmazkod�st �ll�tja szembe egym�ssal, azaz mennyire
t�rik a szervezetek az �szlelt bizonytalans�got, milyen m�rt�kben
jellemzi �ket a kock�zatv�llal�s.

Az Individualizmus-kollektivizmus dimenzi�ja az egy�n �s csoport
kapcsolat�t, egyik vagy m�sik els�bbs�g�t jellemz� dimenzi�.

Az un. Konfuci�nus Munkam�d dimenzi�ja Bond (1988) K�nai �rt�k
K�rd��v�b�l sz�rmazik, �s a dinamikus j�v�orient�lts�got �ll�tja
szembe a statikus m�lt, jelen orient�ci�val.

- Bond eml�tett vizsg�lat�ban a hagyom�nyos k�nai kult�ra �rt�keit
vizsg�lta 23 orsz�g bev�ndorolt k�nai lakosai k�r�ben. Kutat�sa eredm�nyei
megfeleltethet�k a Hofstede �ltal felt�rt dimenzi�kkal.

- Schwartz (1994) 3 bipol�ris kultur�lis �rt�kdimenzi�t t�rt fel:

Konzervativizmus - Auton�mia

A konzervativizmus az egy�nt a t�rsadalomba �gyazott, kapcsolatok �ltal
meghat�rozottnak tekinti, mely kapcsolatokban fontos az al�-f�l�
rendelts�g, a rend, a hagyom�nytisztelet, a rend, a biztons�g.

Az auton�mia jellemezte kult�r�kban az egy�n f�ggetlen, egyedis�ge �ltal
meghat�rozott, akinek joga �rz�seit, v�gyait kifejezni, s�t erre b�tor�tj�k
is. Az auton�mia megnyilv�nulhat intellektu�lis �s/vagy �rzelmi s�kon.

Hierarchia - Egyenl�s�g

A hierarchikus jelleg� kult�r�k a szerepeket �s hozz�juk k�t�d� szab�lyokat
tartj�k fontosnak, elfogadj�k, �s t�rv�nyes �ton is legitim�lj�k az
egyenl�tlens�get (ld. kasztok, rendek, rangok, stb.).

Az egyenl�s�get hirdet� t�rsadalmakban az egy�n, mint ember rendelkezik
alapvet� jogokkal, mor�lisan mindenki egyenl�nek tekintett. Ez az alapja a
m�sokhoz val� elk�telez�d�snek, az �nk�ntes egy�ttm�k�d�snek,
felel�ss�gv�llal�snak.

Hatalom - Harm�nia

Ez a dimenzi� ember �s term�szet, �r�kl�tt vil�gunk viszony�ra vonatkozik.

A hatalom alap� t�rsadalmak egy�nei le akarj�k gy�zni, akt�van uralni �s
megv�ltoztatni szeretn�k a term�szetet �s a k�r�l�tt�k l�v� t�rsas vil�got.
Ennek �tja az akt�v �n�rv�nyes�t�s, aminek �sszetev�i az amb�ci�,
kompetencia, mer�szs�g.

A harm�ni�t hirdet� kult�r�k embere t�rsaival �s a term�szettel is
egys�gben, b�k�ben t�rekszik �lni. Ink�bb meg�rizni, mintsem megv�ltoztatni
szeretn� k�rnyezet�t, elfogadva olyannak, amilyen. Az uralkod� �rt�kek itt
az egys�g, eg�szs�g, sz�ps�g, m�v�szi harm�nia.

A legfontosabb kutat�sok eredm�nyeit �sszegezve 2 alapdimenzi�t tal�lunk,
mely minden kult�ra jellemz�s�ben alapvet�:

- egy�n �s csoport viszonya (f�gg� vagy f�ggetlen)
- a felel�ss�gteljes t�rsas viselked�s �s er�forr�s-eloszt�s
motiv�l�si m�djai (t�rgyal�s vagy hierarchia).

A jap�n kult�ra �s alapeszm�nye a bushido

Eur�paiak el�sz�r 1542-43 t�j�n l�ptek partra Jap�nban. T�rt�nelmi
l�pt�kkel m�rve viszonylag r�vid ideig �lvezhett�k a hely (az�ta
elh�res�lt) vend�gszeretet�t, mert 1638-ban Tokugava s�gun a katolikus
felkel�k lever�s�vel v�get vet itt-tart�zkod�suknak, sz�m�zve minden
katolikust �s mag�t a vall�st is betiltva. Ezzel kezd�dik Jap�n XIX. sz�zad
k�zep�ig tart� elz�rk�z�sa a nyugati vil�g el�l. 1853-54 t�j�n egy amerikai
tenger�sz, Perry lesz az, aki exped�ci�j�val el�rve Jap�nt �jra kopogtat a
z�rt ajt�kon �s v�g�l el is �ri, hogy a szigetorsz�g kereskedelmi �s
diplom�ciai kapcsolatba l�pjen a vil�g nyugati fel�vel. Az addig feud�lis
Jap�nban megindul a nyugatiasod�s. De ne ugorjunk ilyen nagyot, hiszen a
jap�n szellemis�g legf�bb magv�t alkot� bushido �ppen a feudalizmussal j�n
l�tre, s hanyatl�sa annak megsz�n�s�hez k�thet�. Tekints�k �t el�sz�r a
bushido fogalm�t �s forr�sait. Az �ttekint�sben t�maszkodom a kort
legismertebb� tev� reg�nyre, James Clavell: A s�gun c. munk�j�ra (Clavell,
1987)

A bushido fogalma, forr�sai

A bushido sz� szerint a harcos-lovag-�t elemekb�l tev�dik �ssze, �s azokat
az �ratlan szab�lyokat jelenti, melyeket a fegyveres nemeseknek be kellett
tartaniuk a mindennapi �letben �s hivat�suk gyakorl�sa k�zben egyar�nt
(Nitobe, 1998). Ezek a ki nem mondott, le nem �rt, legfeljebb sz�ll�ig�kben
�s t�rt�netek tanuls�gaiban rejtez� szab�lyok a tapasztalatb�l sz�rmaztak,
s gy�ltek �ssze �ratlan lovagi erk�lcsi k�dex form�j�ban.

Kire vonatkozott ez a szab�lyoz�s? Csakis a fegyveres nemesekre, azoknak a
harcos csal�doknak a tagjaira, akik b�tors�guk �s h�siess�g�k folyt�n
kiv�lts�gokat szereztek. �k voltak a szamur�jok, akiknek felemelked�se a
feudalizmus int�zm�nyeinek XII. sz�zadi kialakul�s�hoz k�thet�. A szamur�j
c�m �r�kl�d�tt, de el is lehetett vesz�teni, ha valaki nem a bushido
szellem�nek megfelel�en �lt �s harcolt. Mert a harc termelte ki ezt a
szab�lyoz�st, mely egyfajta fair play-t jelentett a hatalom�rt folytatott
vet�lked�sben.

A bushido forr�sai t�bb �gb�l sz�rmaznak. Egyr�szt a Jap�nban elterjedt
vall�sok szolg�ltatt�k az ideol�giai alapot. A zen-buddhizmus a sorsba
vetett nyugodt bizalomra, az elker�lhetetlenbe val� belet�r�d�sre, az �let
semmibev�tel�re �s a hal�llal val� bar�ts�gos viszonyra tan�totta k�vet�it.
A sintoizmus a h�s�get feljebbval�ink ir�nt, az �s�k �s a cs�sz�ri csal�d
tisztelet�t, a gyermeki j�mbors�got hirdette. A sintoizmus szerint nincs
eredend� b�n, minden emberi l�lek tiszta, az isteni b�lcsess�g
megnyilatkoz�sa. Abb�li hit�kben, hogy az ember csakugyan Isten k�pm�sa, a
szent�lyekbe t�kr�ket helyeztek, hogy abban magukra n�zve Istent
ismerhess�k meg. Ez�rt az �nismeret fejleszt�s�t nagyon fontosnak
tartott�k. A bushido k�t alapvon�sa a hazafis�g �s a h�s�g eszm�nye a
sintoizmus eszm�ib�l sz�rmazik.

A forr�sok k�z�tt tal�ljuk a k�nai gondolkod�kat, Konfuciuszt �s Menciuszt.
Tan�t�saik term�szetesen nem mondanak ellent az el�bb eml�tett vall�si
tan�t�soknak, amennyiben a h�s�get, k�teless�get, hagyom�nyok tisztelet�t
hangs�lyozt�k az erk�lcsi viszonylatrendszer 5 ter�let�n: �r �s szolga, apa
�s fi�, f�rj �s feles�g, id�sebb �s fiatalabb testv�r, bar�t �s bar�t
k�z�tt.

Mindezen tan�t�sok �s tud�sanyag a cselekv�sben t�kr�z�d�tt, hiszen "tudni
�s cselekedni egy �s ugyanaz" (Wan Yan Ming, id�zi Nitobe, 1998).

A bushido �ltal vallott �rt�kek

Egyenes jellem, igazs�goss�g

A bushido vez�reszm�j�nek tekintett egyeness�g, mint gerinc adott tart�st a
szamur�jnak. Ez egyben igazs�goss�got is jelent, illetve igaz-s�got, ami
szorosan �sszef�gg a k�s�bb t�rgyaland� fontos eszme a becs�let fogalm�val.
Az egyenes jellem az az er�, mellyel tudjuk, hogyan kell cselekedn�nk. Ide
tartozik a k�teless�g fogalma is a "giri". A k�teless�g, mely akkor is
motiv�l� er�, ha nincs m�s. Ez k�nyszer�ti r�nk a gyermeki j�mbors�got (pl.
sz�leinkkel szemben), ha a szeretet m�r hi�nyzik. Ez a gyermeki
engedelmess�g mondatja (szeretet h�j�n) a k�vetkez�ket Marikoval f�rj�nek,
Buntaronak:

"- Engedelmeskedem.
- Igen, a parancsnak mindig engedelmeskedsz, mi? -
acsargott r� Buntaro. - Engedelmeskedsz!
Mi�rt vagy mindig ilyen hideg �s keser�? He? - Felkapta
a t�kr�t �s odatolta Mariko el�. - N�zz bele!
- K�rlek, bocs�ss meg, ha kedvedet szegtem uram. -
Mariko hangja nyugodt volt, eln�zett a t�k�r mellett,
egyenesen f�rje arc�ba. - Nem akartalak megharag�tani."

Ez a helyes megfontol�s, mely n�ha szomor� �s sz�gyellnival� dolgok
elkend�z�s�re szolg�l.

B�tors�g �s kitart�s

A b�tors�g csak akkor sz�m�t er�nynek, ha az igazs�goss�g �s a becs�let
v�delm�ben haszn�lj�k, egy�bk�nt lehet aljass�g vagy ostoba vakmer�s�g.
Igazi b�tors�got a h�s�g �s becs�let sz�l. Ennek elsaj�t�t�s�ra kor�n
elkezdik tan�tani a szamur�j gyermekeket. N�ha kegyetlennek t�nik a sz�l�,
aki �jszaka kik�ldi gyermek�t, vagy hajnalban fel�breszti, hogy t�len
mez�tl�b vigyen el egy �zenetet. A mes�k �s h�s�kr�l sz�l� t�rt�netek
azonban megteremtik a b�tors�g ide�lj�t a gyermekben.

B�tors�g szamur�j f�rfiban �s n�ben egyar�nt jelen kell, legyen. N�kt�l
ugyan�gy elv�rt volt, hogy h�siesen k�zdjenek, �s ha kell h�siesen haljanak
meg.

"Mariko el�reiramodott, de csap�s�t kiv�dt�k. A Sz�rke
h�tr�lt �s csup�n v�dekezett, noha k�nny�szerrel
meg�lhette volna az asszonyt. Lassan vonult vissza az
�ton, Mariko a nyom�ban, de minden l�p�s��rt meg
kellett k�zdenie. Mariko ism�t harcra pr�b�lta
k�nyszer�teni a Sz�rk�t, v�gott, d�f�tt, de a szamur�j
elt�ncolt el�le. De mindezt komolyan �s m�lt�s�ggal
csin�lta, szinte tisztelegve Mariko b�tors�ga el�tt."

J�indulat, egy�tt�rz�s

A jap�n feudalizmus Nitobe szerint az�rt nem lett �nk�nyuralom, mert a
keleti filoz�fi�k szellem�ben j�l megf�rt egym�s mellett a ny�lt
becs�letess�g �s szigor� igazs�goss�g, mint f�rfias er�nyek �s a j�indulat
�s k�ny�r�letess�g n�ies �rt�kei. Ezt testes�ti meg az uralkod� j�indulat�
sz�l�i gondoskod�st szimboliz�l� igazs�goss�ga. A j�indulat azonban nem
gyenges�g, hanem c�ltudatos er�, mely k�pes megmenteni vagy meg�lni. Az
egy�tt�rz�s vezeti a szamur�jt arra, hogy halott ellens�ge felett
verseljen:

"Szeme ak�r
a pokol m�lys�ges
M�lye-
Mer� f�jdalom,
kivehet�."

Udvariass�g

Az udvariass�g az egy�tt�rz�sb�l sz�rmaz� er�ny, mivel kifejezi a m�sik
ember szem�ly�nek �s �rz�seinek tiszteletben tart�s�t. A jap�nok �gy
tartj�k, hogy legmagasabb rend� form�j�ban megk�zel�ti a szeretetet.

Az udvariass�g finoman kimunk�lt szertart�sok, etikett form�j�ban
figyelhet� meg, melynek legf�bb jellemz�je a kecsess�g. Legszebb p�ld�ja
ennek a teaszertart�s, a cha-no-yu. Erre az esem�nyre k�l�n teah�z vagy
teaszoba szolg�lt, mely egyszer�, csupasz tisztas�g�val, az alkalomhoz �s a
vend�ghez mindenkor legjobban ill� apr� kieg�sz�t�k megv�laszt�s�val a
k�ls�-bels� harm�nia megteremt�s�t szolg�lta. A szertart�s kecsess�ge sem
felesleges modoross�g, hiszen a b�kess�g �s fegyelem a l�lek
leggazdas�gosabb m�k�d�sm�dja.

"Mariko legel�bb f�rje vir�gkompoz�ci�j�t szeml�lte
meg. Buntaro egyetlen feh�r vadr�zs�t v�lasztott erre
az alkalomra, a z�ld lev�lre egyetlen v�zgy�ngy�t
ejtett, s az eg�szet v�r�s k�vekre fektette. K�zeleg az
�sz, sugallta a vir�ggal... nemsok�ra elt�n�nk, te is,
�n is, �s csak a k�vek maradnak."

- Adhatok most egy kis cs�t?
- Kit�ntetn�l. De k�rlek, ne f�radj ennyit miattam.
- Te t�ntetsz ki engem. Te vagy a vend�gem."

Az udvarias b�n�sm�d persze bar�tnak �s ellens�gnek egyar�nt kij�rt.
K�pmutat�snak gondolhatn�nk, noha csak a lelki fegyelem megnyilv�nul�sa, s
mint ilyen, magasabb rend� viselked�sforma, mint a harag vagy rosszindulat.

"Meglepet�s�re Toranaga v�rta, s�t, ami m�g
hihetetlenebb, fel�llt, hogy �dv�z�lje, m�ghozz� olyan
der�s k�zvetlens�ggel, amit Jabu a legkev�sb� sem v�rt
volna"

- Nagyon �r�l�k, hogy �jra l�tlak, Kaszigi Jabu-szan.
Sajn�lom, hogy eddig v�rakoztattalak.

Jabu most m�r biztos volt benne, hogy Toranaga hal�lra
sz�nta, mert az ellenf�l hagyom�nyosan akkor a
legudvariasabb, amikor vesztedre t�r."

Az udvariass�g term�szetesen a m�sik f�l �s saj�t becs�let�nk meg�rz�s�nek
is egy m�dja. Udvariatlannak lenni annyi, mint l�bbal tiporni a m�sik ember
szem�ly�t, s ez becs�lets�rt�s, mely az egyik legkomolyabb, mindenkor
megtorl�st k�v�n� b�n. A k�s�bbiekben a becs�let fontoss�g�t r�szletesen
t�rgyalni fogjuk, most csak egy r�vid r�szlettel illusztr�ln�m a k�t er�ny
�sszekapcsol�d�s�t.

"- Eln�z�sedet k�rem Tamazaki modortalans�g��rt, �s
k�rlek, bocs�ss meg nekem - mondta.

- � volt modortalan, nem te - felelte ugyanilyen
udvariasan Omi. Mindketten tudt�k, hogy Mura a felel�s,
�s hogy ez m�g egyszer nem fordulhat el�. M�gis
mindketten el�gedettek voltak. A bocs�natk�r�sre sor
ker�lt, elfogadt�k �s ugyanakkor vissza is utas�tott�k.
Egyik�k becs�let�n sem esett csorba."

Igazmond�s, �szintes�g

E n�lk�l az er�ny n�lk�l az udvariass�g csak sz�nj�t�k. A szamur�j szava
olyan m�rt�kben hiteles�tette egy �ll�t�s val�ss�g�t, hogy �r�sbeli
meger�s�t�sre nem is volt sz�ks�g. Persze mindig akadnak igaz �s hamis
pr�dik�torai egy eszm�nek. A jap�n t�rt�nelem sem mentes a strat�giai c�l�
cselsz�v�sekt�l �s hazugs�gokt�l, melyeket mindig valamely nemes c�l
�rdek�ben tettek. A bushido szellem�ben azonban az igazs�g k�vet�se volt az
egyetlen b�tor, becs�letes cselekedet. Az udvariass�gb�l elferd�tett
igazs�g azonban nem b�n, hanem �res formalit�s, melyet val�sz�n�leg senki
nem vett komolyan.

Becs�let

A bushido legfontosabb er�nye, mely a szem�lyes m�lt�s�got �s �n�rt�kel�st
is mag�ban foglal� �rz�s. A fogalom maga �j kelet� a jap�n nyelvben, a
lovagi korban olyan szavakkal fejezt�k ki, mint n�v, arc, k�ls� meg�t�l�s.
Ha valaki "elvesz�tette az arc�t", vagyis megsz�gyen�lt, az a legnagyobb
megal�ztat�s volt egy szamur�j r�sz�re. Neve is csak a fels�bb oszt�lyok
tagjainak volt. Az als�bb oszt�lyok tagjainak neve vagy foglalkoz�sukb�l -
hal�sz, hord�r, szak�cs - vagy csal�di poz�ci�jukb�l sz�rmazott - Els�
L�ny, M�sodik L�ny, stb.

A becs�let elvesz�t�s�hez kapcsol�d� sz�gyen�rzetet kor�n a szamur�jba
nevelt�k azt tan�tott�k, hogy "a becstelens�g olyan, mint a fa k�rg�n l�v�
forrad�s, az id� ahelyett, hogy meggy�gy�tan�, egyre nagyobbra n�veli".
Ez�rt a becs�let nev�ben gyakran k�vettek el r�ms�ges kegyetlen
megtorl�sokat.

"Mindenki m�lyen meghajolt. Kiv�ve egy f�rfit, aki
t�ntet�en, meghajl�s n�lk�l fel�llt.

A harci kard vill�mgyorsan kisuhant h�vely�b�l, ez�st�s
�vet �rt le, �s a f�rfi feje ler�p�lt, v�re sug�rban
fr�csk�lt a nyak�b�l... Az utc�n senkinek nem rezzent
az arcizma sem. A fejek v�ltozatlanul f�ldig hajoltak.
Omi hars�ny kacag�sban t�rt ki. Az utca v�gleg ki�r�lt.
A nevet�st abbahagyva k�t marokra fogta a kardot, �s
m�dszeresen darabolni kezdte a hull�t."

Ha a becs�letet megtorl�ssal nem lehetett visszaszerezni, akkor a
szamur�jnak k�teless�ge volt szeppukut elk�vetni, mellyel vissza�ll�thatta
nev�nek tekint�ly�t, vagy legal�bb k�vetkez� �leteire jobb poz�ci�t
biztos�tott lelk�nek. Azonban ezt a kegyet sem kaphatta meg mindenki,
hiszen becs�lettel meghalni a szamur�j el�joga.

"...�s enged�lyedet k�rem, hogy azonnal szeppukut
k�vethessek el, mert ezzel a sz�gyennel nem �lhetek
tov�bb...

- Nem, nem enged�lyezem, hogy szeppukut k�vess el. Az a
becs�let jutalma, te pedig akkor vesz�tetted el a
becs�letedet, amikor az �nuralmadat. M�g ma keresztre
fesz�ttetlek, mint k�z�ns�ges b�n�z�t. Fejedet ny�rsra
t�zik, hogy mindenki l�ssa �s kinevesse, al�ja pedig ez
lesz �rva: "Ez az ember t�ved�sb�l sz�letett
szamur�jnak. Neve nincs t�bb�." - Az ifj� utolj�ra
hajolt meg s �llt volna fel, de Hiromacu visszal�kte. -
K�t l�b�n a szamur�j j�r - vetette oda. - �s a f�rfi.
Te egyik sem vagy. N�gyk�zl�b fogsz a hal�lba m�szni.

Uszagi n�m�n engedelmeskedett.

A szob�ban pedig mindenkinek megmelegedett a sz�ve az
ifj� meg�jult �nfegyelm�t �s m�rhetetlen b�tors�g�t
l�tva. Szamur�jk�nt fog �jj�sz�letni, gondolt�k
el�gedetten."

A h�s�g k�telme

A feudalizmus alapja a h�b�ri h�s�g, mellyel a h�b�res tartozott
h�b�rur�nak. A jap�n feudalizmus hierarchikus t�rsadalm�ban is els�sorban a
h�b�r�rnak tartoztak vazallusai h�s�ggel, de a t�rsadalom minden
int�zm�ny�ben jelen volt a feljebbval�kkal szembeni h�s�g k�telme. Igaz
volt ez a csal�dra, ahol gyermekek sz�leiknek, feles�gek f�rj�knek,
fiatalabb testv�rek id�sebb testv�r�knek voltak k�telesek h�s�ggel
szolg�lni. A t�bbsz�r�s h�s�gi l�ncolatban azonban mindig a h�b�r�rhoz
(f�ldes�rhoz) val� k�t�tts�g volt a legf�bb. Csak ezut�n k�vetkezett a
csal�d, amelynek �rdeke �s �rt�ke egy �s oszthatatlan, a tagok egym�snak
elk�telezettek, s ez a k�telezetts�g a (j� esetben szeretettel megt�lt�tt)
h�s�g. N�mely esetben azonban a csal�di �s h�b�resi k�tel�kek is
�sszefon�dhattak. Ilyenkor is mindig a h�b�resi h�s�g volt az el�bbre val�.

"Oku-szan, fiv�remnek m�r r�g besz�lnie kellett volna
legkisebb fia kiv�l� tulajdons�gair�l.

- F�rjem csak a Te �rdekeiddel t�r�dik, uram, m�sra nem
is gondol - v�laszolta ijedten az �regasszony. -
�r�l�k, hogy fiamnak alkalma volt szolg�latot tenni, �s
hogy meg vagy vele el�gedve. Fiam csup�n a k�teless�g�t
teljes�tette, nem? Mindannyiunknak k�teless�g�nk -
Mizuno-szannak is -, hogy szolg�ljunk T�ged."

A n�k helyzet�t is legink�bb a h�s�g k�telm�nek fogalm�val lehet meg�rteni
�s elfogadni. A feles�g �r�k�s h�s�ggel tartozik f�rj�nek, aki ak�r hal�lba
is k�ldheti nej�t, ha kedve �gy tartja (�s h�b�rura nem rendelkezik
m�sk�nt!). A h�s�g vezeti a n�t, amikor �nmag�t �s egy�b k�telezetts�geit
figyelmen k�v�l hagyva int�zi f�rje �gyeit, vezeti a h�ztart�st. H�s�ggel
tartozik nem csak f�rj�nek, de f�rje eg�sz csal�dj�nak is.

"Omi-szan, ap�m nem nagyon beteg, �s nekem itt a
helyem, hogy kiszolg�ljam any�dat, nem? - felelte
Midori. - Mire daimj�nk meg�rkezik, a h�zat el� kell
k�sz�teni. �, Omi-szan, ez nagyon fontos, ez a
legfontosabb pillanat a szolg�latodban, nem? Ha Jabu �r
el�gedett lesz, tal�n kapsz t�le egy jobb birtokot. Te
sokkal jobbat �rdemelsz. Ha valami t�rt�nik, am�g t�vol
leszek, sose bocs�tom meg magamnak. Ez az els� alkalom,
hogy kit�ntesd magad, siker�lnie kell"

A h�s�get �s az azzal j�r� engedelmess�get azonban m�g a h�b�res sem volt
k�teles birkam�d b�logat� J�nosk�nt meg�lni, sz� n�lk�l t�rve f�ldesura
vagy egy�b feljebbval�ja igazs�gtalan vagy ostoba cselekedeteit. Sokszor
megt�rt�nt, hogy egy h� vazallus azzal mutatta ki legjobban h�s�g�t, ha
adott pillanatban megkritiz�lta ur�t, aki ez�rt nem egyszer h�l�s is volt.

"Amikor Jabu t�vozott, Hiromacu Toranaga fel� p�rd�lt.
- Rosszul cselekedt�l. Sz�gyellem magam e miatt az alku
miatt. Sz�gyellem, hogy a tan�csom csak ennyit sz�m�t
neked. �gy l�tom, t�bb� m�r nem lehetek a hasznodra,
elf�radtam. Enged�lyt k�rek, hogy szeppukut k�vessek
el, vagy ha ebben a b�k�ben nem r�szes�lhetek,
leborotv�lom a hajamat, �s szerzetesnek �llok."

Volt azonban olyan h�tlens�g is, mely l�zad�snak min�s�lt a h�b�r�r ellen.
Ebben az esetben nem volt kegyelem, vagy megbocs�t�s. A bushido nem sz�molt
enyh�t� k�r�lm�nyekkel. Ez�rt viseltetnek megvet�ssel a n�metalf�ldivel
szemben, akinek haz�ja fell�zadt a spanyolok ellen. Van azonban valami, ami
k�z�s azokban, akik a hatalmat akarj�k: a gy�zelem v�gya.

"- Nincs enyh�t� k�r�lm�ny, amikor valaki fell�zad
t�rv�nyes ura ellen.
- Kiv�ve, ha gy�z.
Toranaga mereven n�zte Blackthorne-t. Azut�n harsogva
felnevetett.
- �gy van. Megfogalmaztad az egyetlen lehets�ges
enyh�t� k�r�lm�nyt."

�nuralom

A jap�nok, m�s �zsiaiakhoz hasonl�an ritk�n mutatj�k ki �szint�n
�rz�seiket. F�k�nt igaz ez az indulatokra, melyekr�l azt tartj�k, hogy
megzavarj�k a bels� b�k�t, a va-t. M�sr�szt b�natuk vagy f�jdalmuk
kifejez�s�vel nem akarj�k megzavarni a t�bbi ember harm�ni�j�t, vagyis az
udvariass�g �s egy�tt�rz�s miatt nem s�rnak vagy d�h�ngnek hangosan. A
bushido szellem�ben m�g a legterm�szetesebb �rz�seket is elfojtott�k,
nehogy megzavarj�k a gondolatok �s cselekv�s �sszerendezetts�g�t. Az arcon
t�kr�z�d� �ltal�nos mosoly az elfojtott �rz�sek leplez�s�re,
ellens�lyoz�s�ra szolg�lt. (Az�ta tudom�nyosan is megfigyelt�k, hogy az
arcra er�ltetett mosoly j�kedvet �s der�t v�lt ki az egy�nb�l, teh�t k�pes
lehet a felkavart indulatok lecsillap�t�s�ra. Atkinson, 1995)

Az �nkontroll tet�fok�t a ritu�lis �ngyilkoss�gban (szeppuku) �rte el, mely
szint�n a szamur�j kiv�lts�ga volt. A szeppuku dics� hal�l, melynek
elv�gz�s�re m�r kiskorukban megtan�tott�k a szamur�j fi�kat �s l�nyokat
egyar�nt.

A hal�l elfogad�sa azonban nem jelenti, hogy siettetn�k azt, vagy
indokolatlanul k�vetn�nek el szeppukut. Az�rt sem tehett�k ezt, mert �let�k
mindenkor h�b�ruruk kez�ben volt, ha � megtagadta az �ngyilkoss�got, akkor
a szamur�j nem tehette meg.

"... unok�m enged�lyt k�rt, hogy meg�lhesse mag�t,
k�vetve f�rj�t �s fi�t a Nagy �rbe.
Nem adtam enged�lyt, megparancsoltam neki, hogy v�rjon,
am�g te j�v� nem hagyod.
- Helyesen cselekedt�l
- �nnep�lyesen k�rlek, engedd meg, hogy v�get vessek az
�letemnek- Hib�t k�vettem el.
- Az enged�lyt nem adom meg.
- K�rlek. �nnep�lyesen k�rlek.
- Nem. �lve van r�d sz�ks�gem."

Kult�r�k tal�lkoz�sa - a kult�r-sokk

Megismerve a korabeli jap�n uralkod� szellemis�g�t, mi sem csod�lkozhatunk
John Blackthorne-on, az angol navig�toron, aki igencsak idegennek �rezte
ott mag�t. A kult�r-sokk az�ta tudom�nyosan is vizsg�lt t�ma lett, de �jat
James Clavell-hez k�pest sem tudtak tal�lni.

"- Azt mondod a szod�mia itt bevett dolog?
- Mindenfajta p�rn�z�s norm�lis �s elfogadott - felelte
dacosan Mariko, aki bosszantott a barb�r modortalans�ga
�s ostobas�ga. - A p�rn�z�s norm�lis �s bevett szok�s.
Ha pedig egy f�rfi egy m�sik f�rfival vagy fi�val t�lti
kedv�t, ehhez rajtuk k�v�l senkinek semmi k�ze.
- A szod�mia undor�t� b�n, �tkozott fertelem, akik
pedig �zik, azok a vil�g s�pred�ke! - kiab�lta
Blackthorne, akinek m�g mindig �gett az arca a
s�rt�st�l, hogy ez az asszony ilyesmiket k�pzel r�la."

A fenti id�zet j�l p�ld�zza, hogy milyen probl�m�k ad�dnak k�t kult�ra els�
tal�lkoz�s�n�l, ami nem kev�s stresszt okozhat mindk�t oldal k�pvisel�inek
(Smith, Bond, 1993). K�s�bb azonban az id� m�l�s�val bek�vetkezhet az
akultur�ci�, vagyis a kult�r�ban sz�ks�ges k�szs�ges �s tud�sok
elsaj�t�t�sa, a sikeres alkalmazkod�s.

"... itt csak �gy lehet f�rfik�nt �lni, ha elfogadom a
szok�saikat, ha kock�ztatom a hal�lt, ha meghalok....
N�zte a jobb kez�t, amint felveszi a k�st. Azt�n
balj�val is megragadta a markolatot, �s szil�rdan a
sz�ve fel� ir�ny�tott a peng�t. Lelke az �r�k csend�rt
ki�ltott. A ki�lt�s mozg�sba hozta a reflexet. Biztos
k�zzel c�lja fel� r�ntotta a k�st."

Ha ez a folyamat t�nyleg sikeres, akkor az eredeti kult�r�ba val�
visszat�r�skor hasonl� stressznek lesz kit�ve a szem�ly, mint amit el�sz�r
�lt �t. R�gi bar�tai nem �rtik viselked�s�t, �ltal�ban nem fogadj�k j�
szemmel a felvett �j szok�sokat, melyek az �j k�zegben a szem�ly t�l�l�s�t
szolg�lj�k. Gyakran ker�l az egy�n v�laszt�si helyzet el�, hiszen a kett�s
kultur�ci� nehezen fenntarthat�, hacsak nincs mindkett�h�z egyfajta t�rsas
t�masz.

"Blackthorne szeme nehezen szokott hozz� a f�nyhez. A
b�z�s leveg� fojtogatta. L�tta, hogy mindannyian �gy
merednek r�, mintha lid�rc cs�ppent volna k�z�j�k.
Azt�n megt�rt a var�zs, �s boldogan ordib�lva k�r�je
nyomakodtak.
- Hozz� se ny�lt�l az italodhoz, navig�tor!
Blackthorne sz�j�hoz emelte �s megk�stolta. A poh�r
mocskos volt, majdnem elh�nyta mag�t. A durva szesz a
tork�t kaparta. A mosdatlan testek �s avas ruh�k b�ze
fojtogatta.
- H�t te, navig�tor! Te azt�n remek sz�nben vagy. Hogy
ment a sorod? - amikor megl�ttalak ott az ajt�ban, azt
hittem ezek k�z�l a majmok k�z�l j�tt ide valaki. Ezek
az id�tlen kimon�k - �gy festesz ak�r egy asszony,
navig�tor, vagy azok a f�lig-se-f�rfiak. Lehet, hogy
�gy is �lsz, mint a pog�nyok, navig�tor.
- Ezek a ruh�k szell�sebbek, mint a mieink - felelte
feszengve Blackthorne."

A bushido hat�sai

A szamur�j a mai napig az eg�sz jap�n n�p sz�ps�g- �s erk�lcsi ide�lja.
Mes�k, t�rt�netek �s �jabban filmfeldolgoz�sok hagyom�nyozz�k sz�jr�l
sz�jra a legend�s szamur�j-h�s�k dics�s�g�t.

A bushido k�t vez�reszm�nye a h�s�g �s k�teless�gtudat, �s a bel�l�k
eredeztethet� hazafis�g ma is a legfontosabb er�nyek. A szolg�lat, a
k�z�ss�g�rt val� �nfel�ldoz�s a modern korok szamur�jait is jellemzi, ld.
p�ld�ul a m�sodik vil�gh�bor� kamikaze bomb�z�it, vagy a mai nagyv�llalatok
alkalmazottait. A jap�n �zletemberek becs�letess�ge is p�lda�rt�k�, pedig
semmi nem �llt t�volabb a szamur�jt�l, mint a kereskedelem, vagy ipar�z�s.
�sszess�g�ben a jap�n kult�r�ra jellemz� alap�rt�kek ma is visszavezethet�k
a dics� lovagi m�ltra.

Felhaszn�lt irodalom

Atkinson, R. L( 1995) et al (szerk.) Pszichol�gia. Osiris, Budapest.

Bond, M.H. (1988). Finding universal dimensions of individual variation in
multi-cultural studies of values: The Rokeach and Chinese value surveys.
In: Jorunal of Personality and Social Psychology, 55, 1009-1115.

Clavell, J. (1987). A s�gun. �rk�dia, Budapest.

Hofstede, G. (1980). Culture's consequences: International differences in
work-related values. Beverly Hills: Sage.

Nitobe, I. (1998). Bushido. Hunor V�llalkoz�s.

Schwartz, S.H. (1994). Beyond individualism/collectivism: New cultural
dimensions of values. In: Kim et al (eds): Individualism and collectivism:
Theory, methods and applications (pp. 85-119). Thousand Oaks, CA: Sage.

Smith, P. B. & Bond, M. H. (1993). Social Psychology across Cultures.
Harvester & Weatsheaf.

Smith, P. B.& Schwartz, S. H.: Values. In: Berry et al (eds): Handbook of
Cross-Cultural Psychology. Volume 3. Boston: Allyn and Bacon.