Sintoizmus

A "sinto" sz� a jap�nok eredetileg n�vtelen, �shonos nemzeti vall�s�t jel�li. A sinto ("sin"="istenek", "t�"="�t" ) szavak tulajdonk�ppen ezen �svall�s megk�l�nb�ztet�s�re szolg�lt a k�s�bb - az i.sz. 6. sz�zadban - megjelen� �s elterjed� buddhizmussal szemben, amit Jap�nban bucu-d�nak, "Buddha �sv�ny�nek" neveztek el. A sinto eredeti jap�n elnevez�se: Kami no micsi, "a kamik, szellemek, istenek �tja". A szinte kiz�r�lag Jap�nban elterjedt vall�s, melynek f� centrumai Isz�ben �s Izum�ban tal�lhat�k, ma kb. 3 milli� k�vet�t sz�ml�l, azaz a jap�n lakoss�g 3%-a k�veti. Sok jap�n kett�s, buddhizmushoz �s sintoizmushoz val� p�rhuzamos k�t�d�se folyt�n a sintoist�k sz�m�t gyakran sokkal nagyobb sz�mokban hat�rozz�k meg.
     A sinto eg�szen i.sz. 552-ig �llamvall�s volt, az ezut�n k�vetkez� hatalmi peri�dusokban hol ism�t egyeduralkod�, hol pedig a buddhizmussal szervesen �sszefon�dva l�tezett tov�bb. A sintoizmusban kulcsfontoss�g� szerepe volt (van) a cs�sz�rnak (mik�d�, tenno), akinek sz�rmaz�s�t i.e. 660 �ta k�tik az istenek vil�g�hoz ("tenn�"="�gi uralkod�"). A Meidzsi-korszakban (1867-1912) a sinto vall�st egy �llami rendelettel k�t r�szre osztott�k. Az "�llami-sinto" alatt a tenn� �s �sei el�tti �llami, polg�ri keretek k�z�tt zajl� megeml�kez�seket �rtett�k, m�g a "szekta-sinto"-n mag�t a szent�lyekhez k�t�d� egy�ni vall�sgyakorl�st ismert�k el. A II. vil�gh�bor� ut�n Hirohito cs�sz�r 1946. janu�r 1-j�n hivatalosan visszavonta, hogy � lenne az �l� "kami" �s hogy a n�ppel val� kapcsolata mitol�giai gy�kerekre lenne visszavezethet�.
     Ma a sintoizmusnak k�t ir�nyzata ismert. A "szent�ly-sinto" alatt az orsz�gszerte mintegy 80.000 szent�lyben t�bb mint 20.000 pap �s papn� �ltal kultiv�lt �s a h�vek milli�i �ltal v�gzett vall�s gyakorl�s�t �rtik. A sintoist�k mintegy 20%-�t kitev� "szekta-sinto" alatt a m�ra igencsak �n�ll�sodott, t�bb sz�z kisebb-nagyobb vall�si k�z�ss�get �rtik.

A sintoizmus alaptan�t�sa

A sintoizmus meg�rt�s�ben a "kami" sz� kulcsfogalom, melynek jelent�se legink�bb mint "fels�bb l�ny", "magasabbrend� l�ny" k�zel�t� fogalmakkal adhat� legink�bb vissza. Kami-jelleggel rendelkezik minden, ami vall�silag tiszteletre m�lt�: az �g �s a f�ld istens�gei, a szellemek, az �llatok, a n�v�nyek, a hegyek, a tavak, teh�t minden, ami valamik�ppen rendk�v�li. A tenn�, a cs�sz�r maga is kaminak min�s�l (arami-kami: l�that� isten). A jap�nok, a kami-l�nyek nagy sz�ma miatt 8 milli� kamit fogadnak el (jao-jorozu-no-kami) �s az orsz�got gyakran "sinkokunak", a kamik orsz�g�nak is nevezik.
     A kamik k�z�tt k�l�nleges jelent�s�g� szem�lyek, istens�gek is tal�lhat�k, melyeknek gyakran k�l�n szent�lyeket is emelnek. Ilyen Amateraszu (az �gen vil�g�t�) vagy Inari a rizsisten, akinek szimbolikus k�vete a r�ka, aki jelenl�t�vel oltalmazza a rizsf�ldeket. Kami-Musubi a sz�let�sek �s keletkez�sek istene, Kondzsin vagy Kane-no-kami maga a f�misten, aki az emberekre szenved�st �s hal�lt z�d�t. Az es�isten Taka-Okami, a hegyekben lakik �s s�rk�ny form�j�. Az egykori b�k�s Ojin cs�sz�rt (270-312) mint Hacsiman hadistent tisztelik. Helyi v�d�istens�gei egyar�nt vannak falvaknak, v�rosoknak �s igazgat�si k�rzeteknek is. Ezek szent�lyeihez viszik az �jsz�l�tt fi�kat 31, a l�nyokat 33 nappal a sz�let�s�k ut�n, hogy ott nevet kapjanak �s az istens�g �letre sz�l� v�delm�t megkapj�k. Minden sinto csal�d otthon�ban tal�lhat� egy kami-dan�, egyfajta olt�r, melyen �ltal�ban t�bb "mija" azaz kisebb ereklye tal�lhat�. Itt a csal�d tagjai �telt �s cseresznyefa �gakat ("szakaki" vagy "szakiki") mutatnak be felaj�nl�sk�ppen a h�z �rz� kamij�nak.
     A sintoizmus legfontosabb forr�sm�vei a Kodzsiki �s a Nihongi. A Gemmjo-tenn� cs�sz�rn� (708-714) �ltal megb�zott tud�s, �no-Jaszumaru gy�jti �ssze Jap�n r�gi hagyom�nyait �s adja ki 712-ben a Kodzsikit, "A r�gi id�k kr�nik�ja" c�mmel. A m� az orsz�g t�rt�net�t az istenek korszak�t�l Szuik� cs�sz�rn� hal�l�ig (i.sz. 628-ig) besz�li el. Nem sokkal k�s�bb, Toneri herceg (676-735) t�rja a nyilv�noss�g el� az �ltala �s t�bb tud�s �ltal �rt Nihongit (Jap�n �vk�nyvei), mely szint�n mitologikus elemekkel �tsz�tt t�rt�neti jelleg� m�. A sz�mos tov�bbi fontos m� k�z�l a 927-ben megjelent Engisiki c�m� szertart�sk�nyv �rdemel m�g k�l�n eml�t�st.