A sint� helyre�ll�t�sa

1603 -t�l a tud�sok neokonfucianus n�z�pontb�l igyekeztek �rtelmezni a sint� tan�t�sait, a konfucianizmus hat�sa olt �rezhet� az �llamelm�letben, az uralkod�i �s alattval�i er�nyek megfogalmaz�s�ban is.

A XVIII. sz�zad m�sodik, �s a XIX. sz�zad els� fel�ben a buddhista �s konfuci�nus elemek kik�sz�b�l�s�vel pr�b�lkozott �jra modern-sint� egyik el�dje a fukko sint�. 1868 -ban sint� �si egys�ge ker�lt el�t�rbe, szent�lyeket emeltek, k�s�bb l�trej�tt a kokka sint� (�llam sint�), amely a II. vil�gh�bor� v�g�ig Jap�n hivatalos �llamvall�sa volt. Ma a sint�nak k�t ir�nyzata ismert: az egyik a szent�ly sint� amely alatt orsz�gszerte mintegy 80.000 szent�lyben, t�bb mint 20.000 pap �s papn� �ltal t�mogatott �s a h�vek milli�i �ltal v�gzett vall�s gyakorl�s�t �rtik. A m�sik ir�nyzat a szekta sint� (kyoha shinto) amely kisebb-nagyobb vall�si k�z�ss�gekb�l �ll.