A Buddhizmus Jap�nban

A jap�n buddhizmus elt�r�seket mutat a kontinensen tal�lhat� form�j�t�l. A jap�nok hite szerint a halottak lelke �jj�sz�letik egyszer, szemben a Nirvan�val, amelynek c�lja az �let �s hal�l k�rforg�s�nak megszak�t�sa.

A tibeti mellett a jap�n buddhizmus hozta l�tre a legt�bb saj�ts�gos form�t. Ma 56 f�- �s 170 alir�nyzatot sz�ml�l. A buddhizmus az i. sz. 538-ban, Kore�n kereszt�l jutott el Jap�nba, ezut�n, a helyi sintoizmussal val� kapcsolata k�vetkezt�ben igen gyorsan megv�ltozott. A Nara-korszakban (710-794) Jap�nban hat K�n�b�l sz�rmaz� buddhista iskola honosodott meg (a kosha, a hosso, a sanron, a jojitsu, a ritsu �s a kegon), amelyeket a cs�sz�ri udvar elismert a k�vetkez� �vsz�zad sor�n. A kegon tan�t�sok v�ltak a korm�nyzat alapj�v�, �gy befoly�sos kolostorok (pl. Ji, �s a Jinja) �p�ltek Nara k�rny�k�n. Kobo Daishi 806-ban hozta el a shingon buddhizmust az orsz�gba, �s kialak�totta sint�val kevert form�j�t, amelyet ryobu shintonak h�vnak. K�t �vvel kor�bban pedig Dengyo Daishi vitte el a tendait Jap�nba.

A Heinan-korban (794-1184) a tendai �s a singon ker�ltek el�t�rbe. A tendai felv�ltotta a kegon iskol�t a cs�sz�ri udvarban, a singont pedig f�k�nt a nemess�g gyakorolta. A Kamakura korszak (1185-1333) alatt az als�bb n�pr�tegekben meger�s�d�tt a buddhizmus egy form�ja, amely sz�mban a legt�bb k�vet�re tett szert. Ez az Amida buddhizmus volt, egy olyan tiszta „istens�gtan”, amely a k�vetkez� form�kban terjedt el: jodo shu, jodo shinshu �s nichiren shoshu.

1191-ben �rkezett a zen Jap�nba, �s azonnal nagy n�pszer�s�gre tett szert a szamur�jok k�r�ben. Az „�ress�g” tan�nak bevezet�se a jap�n gondolkod�sba k�l�n�sen az al�bbi k�t, a XII-XIII. sz�zadban �lt tekint�lyes szerzetes, Eisai (a rinzai zen megalap�t�ja), �s Dogen, (a soto zen megalap�t�ja) nev�hez k�thet�.

Mindk�t ir�nyzat kifejlesztette saj�t, �n�ll� jap�n jellemz�it. A XVI. sz�zadban a zen m�r er�teljes affinit�st mutatott a szamur�jok fegyelmi c�ljai fel� (budo, bushido, takuan, taiaki). A buddhizmus a zen form�j�ban gyakorolta a legnagyobb hat�st az orsz�g szellemis�g�re �s kult�r�j�ra, �s a k�vetkez� sz�zadokban meghat�rozta Jap�n fejl�d�s�t.