A jap�n m�v�szett�rt�n�szek nagy r�sze ett�l a korszakt�l kezdve bezel az �jkorr�l, b�r sokak v�lem�nye szerint az 1467-es �nin-l�zad�s nd�totta el a h�b�ri Jap�n, a szamur�jok vil�ga hanyatl�s�t, ill. z�rta le a k�z�pkort.
R�vids�ge ellen�re m�g ez a korszak is hozott v�ltoz�st a jap�n m�v�szetben. Oda Nobunaga �s Tojotomi Hidejosi katon�s szelleme szigor�bb, egyszer�bb m�v�szet kialakul�s�t siettette, nem utols�sorban a Heian korszak st�lus�nak feleleven�t�s�vel.
El�t�rbe ker�lt a vil�gi t�m�k (portr�k, t�jk�pek, �letk�pek, t�rt�nelmi jelenetek stb.) �br�zol�sa. Kan� Eitoku (1543-1590) fest�m�v�sz nev�hez f�z�dik a Kan�-iskola �j st�lus�nak, a m�v�szi kifinomults�ggal, ragyog� sz�nekkel �s apr�l�kos kidolgoz�ssal jelentkez� �j technik�nak a kialak�t�sa, � �s tan�tv�nyai k�sz�tett�k az Adzucsidzs� �s �szakadzs� v�rkast�lyok remek falk�peit. Fia, Szanraku is az �j st�lus kit�n� mestere lett, s m�k�d�se m�r �tvezet a XVII. sz�zadba. �j vir�gz�snak indult a Tosza-iskola is. A jap�n fametsz�s pedig az 1600-as �vekben tal�lta meg saj�tos formanyelv�t.
A kereszt�ny m�v�szettel val� kapcsolat a spanyol barokk alkot�sok m�sol�s�val kezd�d�tt. A t�nusok �s a Jap�nban akkor m�g ismeretlen perspekt�va visszaad�sa komoly gondot okozott a m�sol�knak. Az olajfest�s �s a r�zkarc technik�j�t szint�n az eur�paiak hozt�k Jap�nba.
A szobr�szat tov�bbra is f�leg az �p�letek d�sz�t�se ter�n jeleskedett, de els�sorban m�r vil�gi t�m�kat: embereket, madarakat, �llatokat �s vir�gokat �br�zolt.
Az �p�t�szet f� feladata a v�rkast�lyok �p�t�se lett. A f��ri rezidenci�k k�r�l kialakult kast�lyv�rosok politikai, katonai �s �p�t�szeti k�zpontja a kiemelked�, t�bbszintes pagod�ra eml�keztet� kast�ly volt. K�zel�ben a szamur�jok, t�volabb a keresked�k �s az iparosok, a k�rny�k�n pedig a parasztok telepedtek le.
A f�urak rangj�t �s katonai hatalm�t az er�s k�falakra vagy k�vel bor�tott f�ldh�ny�sokra �p�tett, gazdagon form�lt, finom fafarag�sokkal �kes kast�lyok szimboliz�lt�k. A kiemelked� �s legtov�bb v�dhet� lak�torony (tensu) egyben a v�rkast�ly �p�t�szeti k�zpontj�t jelentette. A nagyterem eltolhat� falait arany alapoz�s� festm�nyek �kes�tett�k.
A b�k�sebb id�szakokban a kis kast�lyokban �s a nemesi h�zakban a tea-szertart�s sz�m�ra k�l�n szob�t vagy �p�letet alak�tottak ki. Ezeket az �h�tatos elm�lyed�s �rdek�ben kicsire, d�sztelenre tervezt�k, s az �p�t�si anyagok eredeti sz�ps�g�t hat�sosan emelte ki egy-egy ikebana-kompoz�ci�, egy-egy felf�ggesztett k�ptekercs.
R�szben m�g az el�z� korszak v�g�n, r�szben e kor elej�n r�gz�tette Sz�n no Rikj� (1521-1591) zen-buddhista pap a tea-szertart�s, vagy ahogy tal�l�an elnevezt�k: az �letm�v�szet vall�s�nak mozzanatait. N�pszer�s�ge a szeg�nyebb n�poszt�lyban is terjedt. (Egy k�nai t�rsasj�t�k adta az �tletet a t�rsas teaiv�shoz: a vend�geknek t�bb cs�sze tea k�z�l kellett a legjobbat kiv�lasztaniuk.) Rikj� hal�la ut�n megszaporodtak a tea-szertart�s m�v�szi lebonyol�t�s�t tan�t� k�l�nf�le csanoju iskol�k.
A csanoju, a tea-szertart�s, amely a megtisztul�st, a term�szettel val� azonosul�st, a val�di sz�ps�g, egyszer�s�g, a csend, a nyugalom �s a kecsess�g �lvez�s�t, az �h�tatos elm�ly�l�s �s a der� el�r�s�t t�zte ki c�lul, nagy hat�ssal volt a jap�n n�p m�v�szi �rz�k�nek fejl�d�s�re, ugyanis a k�rnyezetnek mindig �sszhangban kellett lennie a szertart�s bels� l�nyeg�vel.
E r�vid korszakhoz f�z�dik a bunraku-dr�ma, a b�bj�t�k elterjed�se is. A bunraku r�vid id� alatt a legkifinomultabb �s nagy �gyess�get ig�nyl� sz�npadi m�v�szett� fejl�d�tt.