IKEBANA, a jap�n vir�grendez�s


Az Ikebana, m�s n�ven Kado, ma m�r az eg�sz vil�gon ismert. Azonban az a tisztelet, tekint�ly �s spiritu�lis l�gk�r, ami Jap�nban �vezi, nehezen elk�pzelhet� vagy �rthet� a t�rt�nelmi �s vall�si h�tt�r ismerete n�lk�l.

Jap�n �ghajlata �s �shonos n�v�nyzete Eur�p�t�l es �zsi�t�l egyar�nt k�l�nb�zik. Feny�erd�k �s lombhullat� f�k keverednek bambusz ligetekkel �s szubtr�pusi �r�kz�ldekkel (ezek f�nyes level� f�k �s cserj�k, p�ld�ul a kam�lia). A vulkanikus szigetek f�ldrajzi adotts�gai, a j�l elk�l�n�l� �vszakok �s a b�s�ges csapad�k d�s, soksz�n� t�jat hoztak l�tre. A h�napr�l h�napra folyamatosan v�ltoz� term�szet csod�lata sokf�lek�ppen jelenik meg a jap�n kult�r�ban. Az els� ismert vers gy�jtem�ny, a Mannyoshu (759) p�ld�ul term�szeti k�epek seg�ts�g�vel fejez ki emberi �rz�seket.

A k�l�nleges term�szeti adotts�gok mellett az Ikebana gy�kerei Jap�n k�t �si vall�s�ban erednek. Az �shonos animisztikus t�bbistenhit, a Shinto a term�szet egyes elemeit isteni tulajdons�gokkal ruh�zta fel. Yorishiro-nak nevezt�k azokat a szent helyeket - p�ld�ul hatalmas �reg f�kat vagy hegycs�csokat- melyek az istenek ideiglenes tart�zkod�si hely��l szolg�ltak. Egyes r�tusokban n�v�nyeket is felruh�ztak ilyen tulajdons�ggal. Magas �r�kz�ld gallyakat �ll�tottak fel, hogy kapuk�nt szolg�ljanak az isteneknek.

A hatodik sz�zadban meghonos�tott�k Jap�nban a Buddhista vall�st, r�tusaival �s m�v�szet�vel egy�tt. A cerem�ni�kban szerepet kaptak a vir�gok is. Hagyom�nyosan l�tuszvir�got helyeztek magas bronz v�z�kban az olt�r el�, majd fokozatosan m�s, szimbolikus jelent�s� n�v�nyeket is haszn�ltak. A Tatebana (sz� szerinti ford�t�sban �ll� vir�gok), a mai Ikebana �se. Szigor� szab�lyok szerint felep�lt kompoz�ci�ja a szent Meru hegy h�t aspektus�t jelen�ti meg.

A tizedik sz�zad folyam�n a kertm�v�szet, a vir�gz� f�k, bokrok megcsod�l�s�ra rendezett kir�ndul�sok �s a vir�grendez�s divatba j�ttek a cs�sz�ri udvarban. A fennmaradt korabeli irodalomb�l, a P�rnak�nyv-b�l �s a Genji Reg�ny�-b�l tudjuk, hogy az Ikebana eleg�ns m�v�szeti vet�lked�k r�sze volt. A tizenharmadik sz�zadban egy �p�t�szeti innov�ci� v�gleges otthont teremtett a vir�goknak a bels� t�rben. A shoin-zukuri st�lus, mely a mai jap�n fa �p�t�szet alapja, l�trehozta a tokonoma-t. Ezt a sz�t egyszer�en alk�vnak szokt�k ford�tani, ami elleplezi val�s jelent�s�g�t. A tokonoma fizikai form�ja egy kb. 1,8 x 0.9 m m�ret�, emelt szint�, fapadl�j� beugr�s, de szellemileg egy szent mikrokozmosz a szob�n bel�l. A h�ts� fal�n egy k�ptekercs l�g, ami el�tt �rt�kes t�rgyak �llnak. A vir�gkompoz�ci�t a padl�ra helyezik, vagy az oldaloszlopra f�ggesztik. A n�z�pont alacsony, mivel a jap�nok hagyom�nyosan a f�ld�n, p�rn�kon �lnek vagy t�rdelnek.

Ahogy a Tatebana, vagy ekkori nev�n Rikka kompoz�ci�k egyre d�szesebbek, szab�lyokkal elmerev�tettek �s technikailag nehezebbek lettek, kialakult egy virag mestereknek nevezett csoport. K�z�l�k Ikenobo Senko, a kiot�i Rokkakudo templom f�papja alap�totta az els�, m�ig ezen a n�ven m�k�d� Ikenobo vir�grendez� iskol�t. A jap�n barokknak is nevezett Momoyama korszakban (1573-1600) �lt. St�lus�t a szimmetria, �s a triangul�ris kompoz�ci� jellemezte. A k�zponti f� vonal az �g vonala, a neve Shin. Az embert szimboliz�l� Soe vonal ett�l kiss� balra helyezkedik el, mint egy oldalhajt�s, �s a Shin magass�g�nak k�t harmad�ig �r fel. A f�ld vonala, a Hikae, a legalacsonyabb, es el�re d�l. Sz�npomp�s, tart�s kerti �gakat, vir�gokat haszn�lt - krizant�mot, kam�li�t, feny�t, az�le�t.

L�tsz�lagos ellentmond�snak tetszik, hogy ebben a v�gletekig d�szes korszakban sz�letett a mer�ben m�s sukiya st�lus is, mely �sszefon�dott a tea cerem�ni�val �s a Zen Buddhizmus egyszer� , ig�nytelen szellem�vel. Val�j�ban ez a "minimalista" st�lus az, amit ma legt�bbsz�r "Jap�n st�lusk�nt" emleget�nk. Legismertebb �p�t�szeti eml�ke a Katsura Rikyu palota Kiot�ban. Ez a "teah�z eszt�tika" m�ig �tsz�vi a jap�n kult�r�t - a monokr�m tustfestm�nyeket �pp�gy mint a sz�nkordin�ci�t, a kerttervez�st vagy a vir�grendez�st. Az �j vir�grendez�si st�lust, ami ebb�l az eszt�tik�b�l fejl�d�tt ki, Nagaire-nek h�vj�k. K�nnyed, inform�lis, k�tetlen, �s a Tatehana st�lusn�l egyszer�bb technikai tud�st ig�nyel. Jelent�ktelen kis n�v�nyeket, gyorsan hervad� f�veket, vadvir�gokat haszn�l gondosan elrendezve, de l�tsz�lag term�szetesnek hat� gondtalans�ggal. A mai t�bb sz�z vir�grendez� iskola mind ennek a k�t, ellent�t�ben is egym�st kieg�sz�t� st�lusnak az �tv�zet�b�l alakult ki.

A Meiji reform (1868), az orsz�g k�t �vsz�zados bez�rk�z�s�nak v�ge, a nyugati kult�ra gyors elterjed�s�vel j�rt egy�tt. �j eszt�tikai elvek, vir�gok, v�z�k jelentek meg, �s a fiatal m�v�szek �j kifejez�si form�kat kerestek. Purist�k nem tekintik ezeket a k�s�rleteket val�di Ikeban�nak, �s ez�rt a zen'ei ikebana vagy "avant-garde vir�g" nevet adt�k a kialakul� �j, k�tetlen st�lusnak.
Teshigahara Sofu, a P�rizsban �s Amerik�ban tanul� m�v�sz huszon�t�ves kor�ban, 1927-ben alap�totta a Sogetsu iskol�t. Tan�t�sa szerint az Ikebana formailag ugyan �lland�an v�ltozik, de az elvek v�ltozatlanok. A Sogetsu iskola k�lf�ldiek sz�m�ra a legmegk�zel�thet�bb, mert alapelvei szerint Ikeben�t b�rki, b�rhol, b�rmilyen n�v�nyanyagb�l rendezhet.

Egy Ikebana kompoz�ci� els� pillant�sra is k�l�nb�zik a nyugati vir�gk�t�szett�l. T�meg helyett ecsetvon�sszetr� vonalakkal �s �res terekkel dolgozik, szimmetria helyett dinamikusan kiegyens�lyozott asszimetri�val. Sz�neiben visszafogott, a n�v�nyeket nagy fant�zi�val kezeli �s �ltal�ban kev�s anyaggal �r el er�s hat�st. A kompoz�ci� a v�z�val �s a k�rnyez� t�rrel szerves egys�get alkot. Bimb�t, r�gyez� �gat, sz�raz levelet gyakrabban haszn�l, mint egy sz�ps�ge telj�ben pomp�z�, teljesen kiny�lt vir�got, ezzel utlva a n�v�nyek, a l�tez�s v�ltoz�s�ra, m�l�konys�g�ra.
A h�bor� ut�ni Ikeban�ra er�sen hatottak a korabeli m�v�szeti mozgalmak. A nagym�ret� szabadt�ri alkot�sok �s az �lettelen anyagok egyre er�s�d� haszn�lata sokszor elmosta a hat�rvonalat az Ikebana �s a plasztikus m�v�szetek k�z�tt. Ma a Sogetsu mellett a legnagyobb iskol�k az Ikenobo, a Koryu, az Enshuryu �s az Ohara. A nagy iskol�k igazgat�i j�l ismert, befoly�sos szerepl�i a kult�r�lis �letnek. Az iskol�k �vente t�rlatokat rendenek egy-egy nagy �ruh�zak ki�ll�t�termeiben. Emellett gyakoriak a sz�npadi �s telev�zi�s demonstr�ci�k, a k�z�s akci�k, el�ad�sok m�s m�v�szekkel, �p�t�szekkel.

A modern Ikebana hatalmas �zlet is. A XVIII. sz. k�zepe �ta a vir�grendez�s elengedhetetlen r�sze egy j� csal�db�l val� fiatal l�ny nevel�s�nek. H�ziasszonyok t�zezrei k�ltenek hatalmas �sszegeket tanul�sra, ki�ll�t�sokra �s oklevelekre. Az iskol�k szigor� hierarchi�ja sz�ks�gess� teszi, hogy minden �j rang el�r�s�hez, egyre n�vekv� �ron, diplom�t vegyenek. Ez a kommerci�lis oldal tagadhatatlanul les�llyesztette az �sszsz�nvonalat, de m�g a legrosszabb esetben is az Ikebana alak�tja az �zl�st �s fejleszti a kreativit�st. Legmagasabb fok�n pedig m�g mindig k�pes r��breszteni benn�nket a vil�gegyetemre.