A s�gun (sze�tais�gun, jelent�se „nagy, egyes�t� vez�r”) eredetileg a jap�n cs�sz�r �ltal kinevezett, a barb�r t�rzsek megh�doltat�s�val megb�zott k�z�pkori jap�n hadvez�r (8. sz�zad), akit �ltal�ban a „barb�rh�d�t� nagyvez�r” (sze�tais�gun) n�vvel illettek.

A legh�resebb 8. sz�zadi s�gunok �tomo no Otomaro (794) �s Szakanoue no Tamuramaro (797).

A s�gun�tus kora (1185–1868) [szerkeszt�s]

A c�met a Minamot�k eleven�tett�k fel (Minamot� no Josinaka, 1184). Minamoto no Joritomo 1185-ben megalap�totta a Kamakura S�gun�tust (Kamakura bakufu; 1185–1233). 1192-ben a cs�sz�rt�l hivatalosan is elnyerte a s�guni c�met, amely ekkor jap�n katonai dikt�tor�t, a s�gun�tus vezet�j�t, a szamur�jok (busik) vez�r�t jel�lte. A Kamakura-korszakban a h�rom Minamoto-s�gun ut�n a Hodzs�-r�gensek �ltal v�lasztott b�bok voltak a s�gunok (86 f�).

A Muromacsi-korszakt�l (1338–1573) a Minamot�k �gynevezett Szeiva �ga t�lt�tte be a tiszts�get. A Muromacsi-korszakban az asikaga, az Edo-korszakban (1603–1867) a Tokugava csal�d adta a s�gunokat.

1867-ben a politikai hatalom ism�t a cs�sz�r kez�be ker�lt (Meidzsi-restaur�ci�), a s�gun c�m megsz�nt.