Jap�n t�rt�nete

Jap�n viszonylag kicsi, de nagyon gazdag szigetorsz�g a T�vol-Keleten. Sokarc� kult�r�ja �si
m�ltra tekint vissza. �rott t�rt�nelme az i. sz. I. sz�zadi k�nai kr�nik�kkal kezd�dik. Jap�n csaknem
eg�sz t�rt�nelme sor�n f�ggetlen orsz�g volt, de lak�it mindig �rdekelte a k�lvil�g. K�tezer �ven
kereszt�l vettek �t �tleteket K�n�t�l, Kore�t�l, majd Eur�p�t�l �s az USA-t�l, de mindent a maguk
sz�ja �ze szerint form�ltak �t. �let�knek �s m�v�szet�knek saj�tos jellege van. Szeretik a rendet, a
term�szetet, a sz�ps�get �s a t�k�letess�get, ami mindennapi �let�kben is megnyilv�nul. A Jap�n
szigeteken gyakori a f�ldreng�s �s a Tsunami, a legpuszt�t�bb sz�k��r, amit ember elk�pzelhet. Ez
meghat�rozta az �p�tkez�si �s telep�l�si szok�sokat is.
A jap�n civiliz�ci� mintegy 7000 �vvel ezel�tt kezd�d�tt a fazekass�g kialakul�s�val. I. e. 300
k�r�l �j ismeretek jutottak el hozz�juk az �zsiai kontitnens n�peit�l: a rizstermeszt�s, a szersz�m- �s
fegyverk�sz�t�s tudom�nya. A Jap�n szigetek �slak�i, az ainuk �szakra, a Kokkaido (Ezo) szigetre
szorultak vissza a jap�nokkal v�vott h�bor�k sor�n. A r�gi k�nai kr�nik�k arr�l sz�molnak be, hogy
Jap�n akkoriban sok, egym�ssal harcol� t�rzsre oszlott. Az egyik f�n�ke i. sz. 400 k�r�l
meger�s�d�tt, �s megszerezte a f�hatalmat. A cs�sz�rok mind az � lesz�rmazottai. Az els� v�ros a
nyugati Yamato tartom�nyban volt. A n�pess�g k�s�bb lassacsk�n kelet fel� kezdett terjeszkedni.
B�k�s korszak k�vetkezett. A jap�nok sok mindent �tvettek a k�naiakt�l: a korm�nyz�si
m�dszereket, a buddhizmust, a m�v�szeteket. A cs�sz�rok templomokat �s palot�kat �p�tettek a
v�rosokban. Az id� folyam�n azonban a cs�sz�ri hatalom meggyeng�lt, az igazi vezet�k a katon�k
k�z�l ker�ltek ki. A Heian korszakban, i. sz. 794-t�l 1192-ig, a cs�sz�ri udvar h�res volt a
pomp�j�r�l. Az uralkod� tan�csosai a Fujiwara csal�db�l ker�ltek ki, �k szervezt�k meg a cs�sz�r
sz�rakoztat�s�t is. �j�vkor �j�szversenyt rendeztek.
Az els� jap�nok vad�szatb�l �s hal�szatb�l �ltek. A rizstermeszt�s i. e. 300 k�r�l kezd�d�tt. Ez
kem�ny munk�val j�rt. A rizsf�ldeket el�rsztott�k �s g�takkal vett�k k�r�l. Arat�skor az eg�sz falu
egy�tt dolgozott. Sok�ig az ad�t is rizsben fizett�k p�nz helyett. Egy koku rizs egy ember �vi
fejadagja volt. Mindenki olyan m�dosnak sz�m�tott, ah�ny kokut meg tudott termelni a f�ldj�n. A
jap�nok ma is naponta esznek rizst, �s ma is szeretik a csapatmunk�t.
A korai fazekasok fazekakat, k�cs�g�ket, halotti urn�kat �s egy�b kultikus rendeltet�s�
agyaged�nyeket k�sz�tettek. Ezeket m�g agyaghurk�kb�l sodort�k �ssze, mivel a fazekaskorongot
nem ismert�k. Eleinte csak g�rbe vonalakkal �s zsin�rmint�kkal d�sz�tett�k az ed�nyeket. Az
egyszer�bb form�k i. e. 300 ut�n jelentek meg.
A korai cs�sz�rok hatalm�t �s gazdags�g�t a kofun-ok, a s�rjuk f�l� emelt dombok jelezt�k. Nintoku
cs�sz�r kulcslyuk alaprajz� s�rja 486 m�ter hossz�. A kofun-t a havina-k vett�k k�r�l, vagyis
harcosok, lovasok, udvaroncok �s udvarh�lgyek agyagfigur�i. �k �rizt�k �s szolg�lt�k a halott
szellem�t. A temet�seken �nnep�lyes t�ncokat adtak el�.
I. sz. 57-ben Jap�n k�veteket k�ld�tt K�n�ba. A r�k�vetkez� 800 �vben sok ismeretet vettek �t a
k�naiakt�l, p�ld�ul a korm�nyz�s m�dj�t �s az ad�rendszert. F�v�rosaikat a k�nai Chankan
mint�j�ra �p�tett�k fel. Meghonos�tott�k a k�nai tudom�ny �s m�v�szet eredm�nyeit is. Az V.
sz�zadban vett�k �t a k�nai �r�st, de �t is alak�tott�k, mert a jap�n nyelvet az �j jelek n�lk�l nem
lehetett volna le�rni. Finom pap�rra tussal �s ecsettel festett�k a jeleket. Nagyra tartott�k a sz�p
k�z�r�st. 1010 k�r�l egy udvarh�lgy, Murasaki Shikibu meg�rta h�res m�v�t, a "Genji reg�ny�t",
amely egy kellemes k�lsej� �s okos heian-i nemesember, Genji �let�r�l sz�l. A neve azt jelenti:
"f�nyes herceg".

A Heian-korszak nemesei a r�gi id�k t�rzsf�n�keinek lesz�rmazottai voltak. Hivatalnokk�nt
dolgoztak a cs�sz�r udvar�ban. K�z�l�k a Fujiwara csal�d lett a leghatalmasabb. Rangjukat jelezte
�s n�velte, hogy t�bb cs�sz�rn� is k�z�l�k ker�lt ki. A k�s�bb Kyoto-ra �tnevezett Heian az �t
eredeti t�rzstartom�ny egyik�nek k�zpontja volt. A nemesek mind Heian-ban vagy k�rny�k�n
szerettek volna lakni. �gy tartott�k, hogy aki m�shol lakik, az barb�r, �s egyetlen dolga a
rizstermeszt�s �s az ad�fizet�s. Az udvarban szertart�sok szab�lyozt�k az �letet. A gyerekek ritk�n
lehettek egy�tt a sz�leikkel. A nemesek szerettek mindent, ami sz�p, a term�szetet �s az eleg�ns
ruh�kat egyar�nt. Ebben a z�rt vil�gban bontakozott ki a saj�tos jap�n kult�ra.
A XII. sz�zadban n�h�ny cs�sz�r lemondott a tr�nr�l. Az ilyeneket joko-nak nevezt�k. Sokan
k�z�l�k a h�tt�rb�l pr�b�lt�k ir�ny�tani az �j, fiatalabb cs�sz�rt. Egy id� ut�n k�t nagy
katonacsal�d, a Minamoto �s a Taira elkezdett vet�lkedni a hatalom�rt. Vit�k t�madtak a cs�sz�ri
csal�d �s a Fujiwara csal�d k�z�tt is. A joko-t, Goshirakawa-t fogjul ejtett�k a Minamoto-k �s a
Fujiwara-k. Kit�rt a h�bor� a Minamoto-k �s a Taira-k k�z�tt, s a Minamoto-k gy�ztek.
Minamoto Yorimoto 1192-ben lett a f�vez�r, azaz shogun (s�gun). Udvara Kamakura-ban sz�kelt. A
k�vetkez� 700 �vben a s�gunok voltak Jap�n igazi urai. A m�r csak n�vleges hatalommal
rendelkez� cs�sz�rok tov�bbra is Kyoto-ban �ltek. K�s�bb a s�gunok ereje is megfogyatkozott,
ahogy egyre er�sebbek lettek a helyi f�ldesurak, a daimyo-k (daimy�k). Mindegyik�knek saj�t
hadserege volt, csakis �hozz� h� szamur�jokkal, �s gyakran alkalmaztak nindzs�kat is. Ez �lland�
polg�rh�bor�hoz vezetett, az orsz�gnak nem volt val�di ura.
A m�v�szet �s a vall�s viszont az aranykor�t �lte. K�n�b�l �tvett�k a Zen-buddhizmus egyszer�
�letm�dott javasl� tan�t�s�t. Fejl�d�tt a kereskedelem �s az ipar is. A korszak v�g�t h�rom nagy
egy�nis�g jelezte: Oda Nobunaga, Toyotomi Hideyoshi �s Tokugawa Ieiasu. �k egyes�tett�k �jra
Jap�nt.
1274-ben b�sz h�d�t�k, a mongolok t�madt�k meg Jap�nt. 800-900 haj�b�l �ll� fotta (k�r�lbel�l
300-300 nagy dzsunka, gyors b�rka �s kis cs�nak) indult el Kore�b�l, 15 000 mongol �s k�nai,
valamint 8 000 - 9 000 koreai harcossal, plusz a tenger�szek. A jap�nokat felk�sz�letlen�l �rte a
t�mad�s, nem sokat tudtak ellene tenni, de egy t�jfun els�p�rte a haj�hadat, a harmada oda is
veszett.
H�t �v m�lva, 1281-ben �jra t�madtak a mongolok, de ez�ttal k�t hatalmas haj�haddal t�madtak.
Az egyik D�l-K�n�b�l indult 3 500 haj�val �s k�zel 100 000 katon�val, a m�sik Kore�b�l indult
900 haj�val �s 57 000 harcossal. Kyushu sziget�n partrasz�lltak, de a Jap�nok az els� t�mad�s �ta
m�r felk�sz�ltek. V�dm�veket �p�tettek, �s err�l a t�mad�sr�l konkr�t inform�ci�juk volt. A v�gs�
t�mad�s el�tt egy nagy vihar ism�t elpuszt�totta a haj�kat a katon�kkal egy�tt. A mongol
vesztes�get 100 000 f�re teszik.
A jap�n sereg a parton sorakozott. Korszer�, j�l ir�ny�tott, j�l felfegyverzett, kem�ny �s profi
hadsereggel ker�ltek szembe. Teljesen m�s volt a mongolok felfog�sa a h�bor�r�l, mint a
jap�noknak. Az el�bbieket nem �rdekelte �s nem k�t�tte semmilyen szab�ly, a jap�nok viszont
eg�szen id�ig nem l�ttak igazi sztyeppi harcmodort. R�sztvettek ugyan kisebb-nagyobb
h�bor�kban, de k�zben verseket �rogattak, szavalgattak �s a lovagiass�g szab�lyai lebegtek a
szem�k el�tt. Kardcsap�st kardcsap�snak kell v�deni, pajzsot csak a ny�lvessz�k ellen haszn�ltak,
egyszerre csak egy ellenf�llel harcoltak, stb. A mongolokat ez nem �rdekelte. Ha kellet, egy embert
30 t�madott meg �s akt�van, csata k�zben is haszn�lt�k a pajzsot. Csak a gy�zelem ,a hat�konys�g
�rdekelte �ket. A nyilaik k�tszer olyan messzire rep�ltek, mint a jap�nok aszimetrikus �jaib�l kil�tt
nyilak. A jap�n katon�knak egy hatalmas el�ny�k viszont volt: a vil�g m�g nem hordott a h�t�n
olyan kardforgat�kat, mint amilyenek a szamur�jok voltak. Ha k�zel ker�ltek az ellens�ghez, akkor
az bizony nem sok j�ra sz�m�thatott. A mongol-jap�n h�bor�kat a tengerparton �s annak k�zel�ben
a sz�razf�ld�n v�vt�k meg, a jap�nok ugyanis nem voltak valami j� tengeri hadvisel�k, amivel
tiszt�ban is voltak.

Eleinte azt a hadvez�rt h�vt�k s�gunnak, aki Jap�n �szaki hat�rait v�dte az �slak� ainuk n�pe ellen.
Minamoto Yorimoto-t�l kezdve a s�gunok f�vez�rek lettek. Hivatalnokaikon kerszt�l ir�ny�tott�k
az orsz�got �s a cs�sz�rt is a kez�kben tartott�k. Minamoto 13 �vesen v�vta els� csat�j�t. Sz�khelye
Kamakura-ban volt. A s�gun palot�j�ban csak a s�gun �s a k�zvetlen test�rei viselhettek fegyvert. A
fogad�szob�ban a s�gun a szoba k�z�pvonal�ban �lt, bal oldal�n a test�rrel. A tol�ajt�k m�g�tt
t�bb �r �llt k�szen arra, hogy uruk v�delm�re siessenek.
A parasztok �let�t a daimj�k ir�ny�tott�k. Ebben az id�szakban fejl�d�tt ki a faipar, az
aranyb�ny�szat �s a pap�rgy�rt�s. A parasztok olykor fell�zadtak neh�z sorsuk miatt, k�l�n�sen
rossz term�s idej�n. Ilyen felkel�seket nem ritk�n a hegyi szekt�k fanatikus harcos szerzetesei
robbantottak ki �s vezettek. Ezek a kolostorok gyakran er�d�tm�nyek vagy er�drendszerek voltak,
benn�k t�bb ezernyi j�l kik�pzett, fanatikus harcos szerzetessel. Ilyenekb�l t�bb is volt Jap�nban,
de id�r�l id�re megt�madt�k �ket a daimj�k �s a s�gunok, mert rendszeresen komoly probl�m�kat
okoztak. A buddhista szerzetek t�bbnyire vagyonukat �s befoly�sukat f�ltett�k a s�gunnal szemben.
Kyoto-t�l �szakkeletre Echizen �s Kaga tartom�nyban az Ikko-szekta robbantott ki sorozatosan
felkel�seket az 1500-as �vekben. Tov�bbi probl�m�s szekt�k voltak m�g a Jodo, a Shingon �s a
Tendai. Az 1500-as �vek v�g�re t�bbs�g�ket felsz�molt�k (kiirtott�k �ket, a kolostorokat pedig
fel�gett�k).
A parasztok �s nemesek egyar�nt nagyon kedvelt�k a rizsp�link�t, a sake-t. Az ad�kat rizsben
fizett�k. A rizses b�l�kat l�h�ton vitt�k a daimj� tiszttart�ja el�, a ki abakuszon ellen�rize, vajon
mindenki rendesen befizette-e az ad�t. A hal�szat is ekkor v�lt fontoss�. A hal m�ig a legn�pszer�bb
eledel Jap�nban.
A szamur�jok a s�gun vagy a daimj� szolg�lat�ban �ll� harcosok voltak. H�s�get esk�dtek
uruknak, s ha kellett, meghaltak �rte. Sohasem panaszkodtak, �g�ret�ket sohasem szegt�k meg. A
szamur�jok nev�hez f�z�dik t�bb harcm�v�szet �s k�zd�sport �s�nek kifejleszt�se, mint p�ld�ul a
ken-jutsu, kendo, iai-do, batto-do, judo. Egyszer�en �ltek, de a k�zelharcban p�ratlanok voltak.
Gyakran elm�lkedtek �s verseket �rtak. �ltal�nos l�tv�ny volt a harcba vonul� seregb�l kis id�re
kiv�l�, verset �rogat� szamur�j. Csata ut�n a halott szamur�jok bar�tai, bajt�rsai kivett�k ezeket a
verses pap�rokat a halott sisakj�b�l vagy a p�nc�lja al�l, �s meg�rizt�k.
Ahogy a daimj�k hatalma n�tt, n�h�nyan v�rakat �p�tettek, hogy erej�ket fitogtass�k. A v�rakat
k�vel elker�tett dombokra emelt�k k�b�l, de �ltal�ban fatoronnyal. Sok l�r�st �s modern
elrendez�seket haszn�ltak, hogy minden ir�nyba j�l lehessen v�deni a v�rat. A v�rak k�r�l id�vel
v�rosok alakultak ki. Sokukb�l, mint pl. Osaka-b�l, m�ra nagyv�ros lett. A mai v�rak sok helyen
m�r csak betonb�l �p�lt m�solatai az eredetinek. N�melyik v�rosban hetipiacot tartottak, a
partvid�keken pedig kialakultak a kik�t�k. Sok haj� a tengeren t�lra, Kore�ba, K�n�ba ment
kereskedni. Ahogy er�s�dtek a v�rosok, �gy gyeng�lt a k�zponti hatalom.
A XV - XVI. sz�zadban �tra keltek a spanyolok, portug�lok, angolok �s hollandok hogy behaj�zz�k
az eg�sz vil�got. K�z�l�k els�k�nt a portug�lok �rtek Jap�nba. A bennsz�l�tteket leny�g�zt�k a
magas, v�kony, hossz� orr�, buggyos nadr�g� idegenek, akik �rthetetlen nyelven besz�ltek. A
portug�lok k�t dolgot adtak Jap�nnak: a t�zfegyvereket �s a kereszt�nys�get, ami k�s�bb sok
bossz�s�got okozott a s�gunoknak, �gy azok k�s�bb irtott�k a kereszt�nyeket �s a k�lf�ldieket. A
Jap�nok hamar megtanult�k a l�por �s a t�zfegyver k�sz�t�s�nek m�dj�t, a kereszt�nys�g pedig egy
id�ben divat volt, Kyushu sziget�n 1581-ben kb. 150 000 kereszt�ny volt. Egy id� ut�n f�veszt�s
terhe mellett kitiltottak minden feh�r embert Jap�nb�l. K�s�bb is csak a protest�ns hollandoknak
enged�lyezt�k a Nagaszaki kik�t� kereskedelmi haszn�lat�t, de a t�r�t�st nekik is azonnali hal�llal
b�ntett�k volna meg. (Az�rt a protest�ns hollandok kapt�k meg a kiz�r�lagos kereskedelmi jogot,
mert szok�sa szerint a katolikus egyh�z akarta (�s kezdte) kizs�km�nyolni Jap�nt �s t�nkretenni az
�llamot a r�gi-�j dogm�kkal.)

Az 1500-as �vek v�g�n, 1600-as �vek elej�n a Tokugawa csal�d lett a s�guni c�m birtokosa.
Tokugawa Ieiasu Edo-t (ma Tokio) tette meg sz�khely�v�, �s szigor� int�zked�seket hozott a b�ke
fenntart�s�ra. Daimj�it k�telezte arra, hogy az �v fel�t az � udvar�ban t�lts�k. Amikor
hazat�rhettek, akkor is h�tra kellett hagyniuk a feles�g�ket vagy a gyerek�ket t�sznak. A neki
legink�bb tetsz� daimj�kat megjutalmazta. Egy k�s�bbi s�gun tiltotta ki a feh�reket Jap�nb�l �s
tiltotta be a kereszt�nys�get is. A jap�n tud�sok megtanultak hollandul, hogy az � k�nyveiket
olvasva tartsanak l�p�st a korral. �gy ment ez 1853-ig, amikor is 4 �cska amerikai hadihaj� �rkezett
az uraga-i kik�t�be, �s sikeresen megzsarolta a jap�n korm�nyt. Ezzel megkezd�d�tt Jap�n
nagyhatalomm� v�l�sa, m�g ha nem is ez volt a c�l.
Az Edo-b�l (Tokio-b�l) Kyoto-ba vezet� forgalmas orsz�gutat Tokaido-nak h�vt�k. Akkoriban 30
napig tartott rajta az utaz�s, ma az expresszvonat 30 perc alatt teszi meg ugyanazt az utat. Kev�s
volt a h�d, sok az ellen�rz� �llom�s. Erre az�rt volt sz�ks�g, nehogy valamelyik daimj�
meglepet�sszer�en megt�madhassa a s�gunt.
A cs�sz�r �s a s�gun alattval�i n�gy oszt�lyra oszlottak. Legfel�l �lltak a szamur�jok, akik b�rkit
meg�lhettek, aki nem engedelmeskedett nekik. Ut�nuk k�vetkeztek a parasztok, hiszen �k
biztos�tott�k az orsz�g �lelm�t. Azt�n j�ttek a k�zm�vesek, legv�g�l a keresked�k, hiszen �k voltak
a leghaszontalanabbak, mert nem termeltek semmit. Persze a parasztok �lete sem �rt semmit egy
szamur�j szem�ben, egyenl� volt az ig�sl��val vagy a b�k��val. Csak egy eszk�znek sz�m�tott.
El�fordult p�rszor, hogy egy f��r kiirttatta a szamur�jaival az egyik faluj�t, mert �gy tartotta kedve,
vagy mert nagyon m�rges volt.
A gazd�tlan szamur�jokat h�vt�k ronin-oknak. �k gazd�juk hal�la ut�n vagy sz�gyen�kben
k�boroltak Jap�nban. K�z�l�k t�bben nindzs�k vagy lez�ll�tt rabl�k lettek.
A keresked�k jelent�s�ge azonban csakhamar megn�tt, ugyanis meggazdagodtak, f�leg a rizs �s a
luxuscikkek r�v�n. Az edo-i korszakban alap�tott nagy textil�zletekb�l m�ra nagy�ruh�zak lettek. A
kereskedelem k�zpontja Osaka volt, �s ma is az. A keresked�k szerett�k a luxust, gyakran j�rtak
sz�nh�zba �s �tterembe. Versengtek a szamur�jokkal. A legdr�g�bb kimon�kat v�s�rolt�k
feles�g�knek �s l�nyaiknak, pedig ezt olykor tiltotta a t�rv�ny.
A k�zm�vesek c�hekbe t�m�r�ltek, a seg�dek mesterekn�l tanultak. Minden c�hnek volt egy
gazdag p�rtfog�ja, p�ld�ul egy gazdag pap. L�teztek p�ld�ul fegyverkov�cs-, fazekas-, tatami-
(sz�nyeg-), legyez�k�sz�t� �s lakkgy�rt� c�hek is. Selymet csak a gazdagok hordtak. A k�zn�p
v�szonruh�t viselt.
A fegyverkov�csok nagyon nagy megbecs�l�snek �rvendtek. A legjobb min�s�g� ac�lt �ll�tott�k
el�, �s mindegyik egyedi m�don k�sz�tette el a kardot. A tsuba-t (markolatv�d�) �s a saya-t (h�vely)
�ltal�ban k�l�n mesteremberek k�sz�tett�k el. Nem egy szamur�jb�l lett fegyverkov�cs vagy tsuba-
k�sz�t�.
Eleinte minden h�z f�b�l �s pap�rb�l k�sz�lt, ez�rt nagy volt a t�zvesz�ly �s gyakoriak voltak a
t�zv�szek. A hossz� eresz szolg�lt a h� �s es� t�voltart�s�ra. Bel�p�s el�tt mindenkinek le kellett
vennie a cip�j�t. A padl�t szalm�b�l font tatami sz�nyegek bor�tott�k, ezeken �ltek �s aludtak. A
h�zakban a tol�ajt�k �s a gyenge f�t�s miatt meglehet�sen h�v�s volt. A jap�nok m�g ma sem
l�pnek be a lak�sba cip�vel, �s a mai h�zaik is sok r�gi, jellemz� von�st �riznek. Ilyen p�ld�ul az
egyszer�, szeg�nyes berendez�s, a "nagy", �res terek haszn�lata.

A XVI. sz�zadban m�g kev�s volt Jap�nban az iskola, de a b�k�s edo-i korszakban sz�muk egyre
gyarapodott. A daimj�k is alap�tottak �j iskol�kat a szamur�jok gyermekei sz�m�ra. A f� tant�rgy a
k�nai nyelv volt, de gyakorolt�k a sz�p�r�st, tanultak tov�bb� erk�lcs- �s illemtant, �s term�szetesen
fegyverforgat�st. A szamur�jok l�nyai az anyjukt�l tanult�k meg a teaszertart�st �s a vir�grendez�s
fort�lyait. Egy j� feles�gnek mindkett�h�z �rtenie kellett, mert a f�rjek mindkett�t ellen�rizt�k. A
k�zemberek gyerekei �r�st �s olvas�st tanultak a falusi iskol�kban. A k�zm�vesek az apjuk
mesters�g�t tanult�k el. Term�szetesen a falusi iskol�k sz�ma minim�lis volt, hiszen az 1900-as
�vek elej�n az �r�studatlans�g m�g mindig 80% k�r�l volt, majd egy hirtelen ugr�ssal, 20 �ven bel�l
ez az �rt�k 5% al� cs�kkent.
Matsuo Basho tal�lta fel a haikut, a term�szetr�l sz�l� 17 sz�tagos vers m�faj�t. A t�ma lehetett az
�llatvil�g, az es�, a Hold, a hegyek, az �vszakok v�ltoz�sa, de k�l�n�sen a cseresznyevir�gz�s. A
jap�nokat a p�r napig tart� cseresznyevir�gz�s az �let muland�s�g�ra eml�kezteti, ez�rt mindig
meg�nneplik a m�l�kony sz�ps�g napjait. Manaps�g is, minden �vben hatalmas �nneppel k�sz�ntik
a cseresznyevir�gz�st.
Az Edo-korszak ember�nek szabadidej�r�l sokat el�rulnak az akkori festm�nyek �s fametszetek.
Ezt a m�fajt ukiyoe-nak, a "muland� vil�g k�pei"-nek nevezik. Sok k�p �br�zol kabuki-el�ad�st,
ezek a darabok a bossz�r�l �s a szerelmer�l sz�lnak. Minden szerepet f�rfiak j�tszottak, �s a mai
el�ad�sok szinte semmiben sem k�l�nb�znek a r�git�l. M�s k�pek a szum�birk�z�st �br�zolj�k.
Megint m�s k�pek a sz�rakoz�negyedek sz�p n�it,a g�s�kat.
A Meiji-korszak kezdetek�nt Matsuhito cs�sz�r Kyoto-b�l nagy pomp�val Edo-ba k�lt�z�tt, amit
Tokio-ra, "keleti f�v�ros"-ra nevezett �t. Sok jap�n ment k�lf�ldre tanulni, �s a k�lf�ldi tan�rokat �s
m�rn�k�ket is sz�vesen l�tt�k Jap�nban. Nyugati mint�ra megreform�lt�k a k�zigazgat�st �s a
nevel�st.
Az amerikaiak �s m�s k�lf�ldiek arra k�nyszer�tett�k Jap�nt, hogy z�rt kik�t�it megnyissa. Jap�n
gyeng�nek �rezte mag�t a nyugati n�pekhez k�pest. A cs�sz�r visszakapta a hatalm�t, hogy
moderniz�lhassa az orsz�got. Nagy reformokat hajtottak v�gre, az orsz�g soha nem l�tott
fejl�d�snek indult. Sok paraszt otthagyta a f�ldj�t �s egy gy�rba ment dolgozni. A moderniz�ci�
sor�n meger�s�d�tt a hadsereg is. Jap�n a nyugati hatalmak mint�j�ra megpr�p�lt
gyarmatbirodalmat ki�p�teni. Ez eleinte siker�lt is, de amikor elvesztett�k a II. vil�gh�bor�t, a
birodalom �sszeomlott. Akkoriban Jap�n gazdas�gilag teljesen cs�dben volt, p�r �v alatt viszont
talpra �llt, �jabb p�r �v m�lva ipari, gazdas�gi hatalma er�s volt, a '60-as �vekre m�r ipari
nagyhatalom, a '70-es �vek v�g�re szuperhatalomm� v�lt. Gazdas�gi ereje az USA-�val vetekszik,
s�t, a Jap�n gazdas�g tartja magas szinten az amerikait. Technol�giai szuperhatalom. Hab�r
f�mb�ny�szata eleny�sz�nek mondhat�, sz�mtalan aut�-, motor- �s haj�gy�ra r�v�n neh�zipari
nagyhatalom. Nyersanyagainak t�lnyom� t�bbs�g�t import�lja. Az elektronikai fejleszt�sek �s a
miniat�riz�ci� haz�ja. Gazdas�gi erej�re t�maszkodva gazdas�gilag h�d�tja meg az USA-t.
Jap�n gy�ztes h�bor�t v�vott K�na, majd Oroszorsz�g ellen is. Az I. vil�gh�bor�ban Angli�t �s
sz�vets�geseit t�mogatta. Az 1920-as �vek v�g�n a katon�k ragadt�k magukhoz a hatalmat. Jap�n
fennhat�s�g�t ki akart�k terjeszteni eg�sz Kelet-�zsi�ra �s ki akart�k �zni a nyugatiakat. 1931-ben
Mandzs�ri�t, 1937-ben pedig K�n�t t�madt�k meg. 1941-ben az USA belek�nyszer�tette �ket a II.
vil�gh�bor�ba, amelybe a jap�nok a Pearl Harbour elleni 'zseni�lis' t�mad�ssal l�ptek be.
Veres�g�ket k�t, egyenk�nt 20 kilotonn�s atombomba gombafelh�je jelezte. Kb. 50-70 ezren haltak
meg a k�t robban�s ut�n 5 m�sodpercen bel�l, tov�bbi ezrek pedig napokig haldokoltak. Mindk�t
v�rosban van egy-egy ter�let, amit m�g ma sem �p�tettek �jj�, hanem az atomrobbant�s ut�ni
�llapotban hagyt�k, roncsokkal, romokkal, csontv�zakkal egy�tt. Az�ta nem n�l sem f�, sem pedig
fa azokon a helyeken. A h�bor� �ta jap�nnak csak �nv�delmi hadereje van, az viszont meglehet�sen
modern.