I. BEVEZET�S

      Jap�n �sid�k �ta a vil�g egyik legk�l�n�sebb �s legbonyolultabb kult�r�ja. Elszigetelts�ge nemcsak f�ldrajzi, hanem etnikai �s civiliz�ci�s tekintetben is jelent�s. Annak ellen�re, hogy kelet-�zsiai civiliz�ci�s �vezet r�sze, k�s�n �s lassan �rte el a kontinens kult�r�ja. A sok �tvett hat�s �s az izol�lts�g egy saj�tos, de az ut�nz�sban is egyedi civiliz�ci�t hozott l�tre.

      A jap�nok megtanult�k, hogy viszonylagos harm�ni�ban �ljenek csendes-�ce�ni szomsz�daikkal, kiv�ve a II. vil�gh�bor�t. Ritka esetekt�l eltekintve lesz�gezhetj�k, hogy �zsi�ra csek�ly hat�sa volt Jap�nnak.

      Jap�nnak olyan politikai rendszere volt, amelyben a m�rt�ken fel�li amb�ci� �ltal�ban nem �t�tte fel a fej�t, ink�bb m�sodlagos szinten eredm�nyezett visz�lykod�sokat, a hatalom egyetlen �s �lland� forr�s�t�l egy l�pcs�fokkal lejjebb. A jap�nok an�lk�l buktatt�k meg uralkod�ikat, hogy az eg�sz politikai �s t�rsadalmi rendszert megv�ltoztatt�k, s a szomsz�dos orsz�gokat ebbe belevont�k volna. Egy jap�n rendszerv�ltoz�s �ltal�ban csal�dok k�z�tti v�lt�st jelentett a hivatali hatalom birtokl�s�ban �s az ad�szed�s jog�ban. Nem volt felt�tlen�l v�rtelen, de p�ld�ul orgyilkos sohasem t�madt a cs�sz�rra, hiszen az � szem�lye szent.

II. Az �si Jap�n

II.1. Mitol�gia �s �svall�s

Jap�n t�rt�net�t k�t oldalr�l szeretn�m megk�zel�teni,a mitol�gia �s a t�rt�nettudom�ny fel�l.

      A jap�n mitol�giai �s t�rt�neti forr�sok sokr�t�ek. Ezek k�z� tartozik a Kojiki (R�gi t�rt�netek feljegyz�sei), amely 712-ben keletkezett. L�nyeg�t tekintve k�t elk�l�n�thet� r�szre tagolhat�. Az egyikben a megszil�rdult Yamato-udvar elmondatja az uralkod�h�z �s a nemesi csal�dok val�s�gos vagy v�lt eredet�t. A m�sikban hitreg�ket, �nekeket, r�vid t�rt�neteket tal�lhatunk. A Kojiki 628-ig, Suiko cs�sz�rn� hal�l�ig t�rgyalja az orsz�g t�rt�net�t.

      A Nihongi vagy Nihonshoki 720-ban sz�letett, �s kieg�sz�ti az el�z� forr�st, eg�szen 700- ig k�veti az �si jap�n t�rt�nelmet.

A forr�sok k�z� sorolhat�k m�g a fudokik (F�ldek �s szok�sok le�r�sai) �s a Kogoshûi (�si mond�sok gy�jtem�nye).  

II.1.1. Jap�n keletkez�se a mitol�gia szerint

A t�rt�netek h�rom ciklusban �s k�l�nb�z� helyen j�tsz�dnak le. Az els� ciklus a Takama no   hara -ban, az �gi s�ks�gon, �s a Yomi no kuni -ban, a holtak birodalm�ban t�rt�nik. A m�sik k�t ciklus a F�ld�n �s egy Himuka nev� helyen j�tsz�dik.

      A m�toszokban p�rhuzamok figyelhet�k meg m�s n�pek m�toszaival. P�ld�ul a g�r�g m�toszokkal, az ur�li hitreg�kkel �s a magyar n�pmes�kkel. A mitol�gi�ban nem tal�lhat� egy egys�ges teremt�, �nmag�t�l j�tt l�tre az �si rend.

      “Az �sanyag m�r s�r�s�dni kezdett, de az alkot� er� �s a forma m�g nem jelent meg. M�g nem   voltak nevek �s nem volt tev�kenys�g; ki ismerhette volna h�t fel az �sanyagban rejl� form�kat?  M�gis, �ppen amikor az �g �s a f�ld elv�lt egym�st�l, a “H�rom Isten” a vil�g �salkot�j�v� v�lt.” 1  

Ez az elem p�rhuzamos a g�r�g kozmog�nia k�osz�val.

      El�sz�r h�rom kami jelent meg, Ame no Mi-Naka-Nushi no Kami (�g K�zepe Ura Isten), Taka-Mi-Musubi no Kami (Magass�gb�li Fens�ges Teremt� Isten) �s Kami-Musubi no Kami (Isteni Teremt� Erej� Istenn�). �ket k�vette h�t isteni gener�ci�, k�zt�k az utols� p�r Izanagi no Kami (H�vogat� F�rfi) �s Izanami no Kami (H�vogat� N�).

Az istenek parancs�ra az �gi d�rd�val elv�gezt�k a vizek sz�tv�laszt�s�t, �s a sz�razf�ld teremt�s�t.

      “. . . majd lefel� d�fve a d�rd�t j�l megkevert�k a tenger viz�t, hogy csak �gy zubogott. �s amikor visszavont�k a d�rd�t, a s�s v�z annak hegy�r�l cs�p�gve megszil�rdult, �s szigett� v�lt. Ez a " Mag�t�l Megszil�rdult Sziget" (Onokoro-jima).” 2

      Ezen a szigeten kezdt�k meg a t�bbi isten /sziget/ teremt�s�t. Az els� alkalommal hib�t k�vettek el, mert a n� sz�lalt meg el�sz�r. Gyerekeik torzsz�l�ttek lettek. Az isteni utas�t�s hat�s�ra a hib�t kijav�tott�k, �s most a f�rfi sz�lalt meg, melynek hat�s�ra sorra sz�lettek az istenek /szigetek/. Hasonl� mot�vum figyelhet� meg a g�r�g mitol�gi�ban is (Zeusz-Pallasz Ath�n�, H�ra-H�phaisztosz). Eszerint csak a f�rfi k�pes min�s�get alkotni. Ez a patriarch�lis t�rsadalom el�ret�r�s�re vezethet� vissza.

      Izanami belehalt a t�zisten sz�l�s�be, �s az alvil�gba ker�lt. Izanagi szerette feles�g�t, ez�rt lement a Holtak Orsz�g�ba, hogy visszahozza. Az alvil�g istenei megtiltott�k, hogy h�tran�zzen, de � m�gis h�tran�zett (A g�r�g mitol�gia: Orpheusz - Euridik� mot�vuma). Feles�ge l�tv�ny�ra menek�lni kezdett, �s Izanami �ld�zte. Menek�l�se k�zben k�l�nb�z� t�rgyakat dob�lt maga m�g�, hogy akad�lyozza az �ld�z� boszork�nyokat (hajh�l�, f�s�, barackok). Ilyen elemek a magyar n�pmes�kben is megtal�lhat�k.

      Izanagi a holtak birodalm�ban beszennyez�d�tt, ez�rt megtisztul�si szertart�son kellett �tesnie. A sint� szertart�sok misogija erre a mitol�giai mozzanatra vezethet� vissza. V�zzel megmosta az arc�t, �s a bal szem�b�l kics�ppen� v�zcseppb�l sz�letett Amaterasu, a jobb szem�b�l kics�ppen� cseppb�l Tsukiyomi, az orr�b�l kics�ppen�b�l pedig Susanoo. Izanagi felosztotta gyermekei k�z�tt a vil�got. Amaterasu az �gi S�ks�got, Tsukiyomi az �j Birodalm�t, Susanoo pedig a tengerek feletti uralmat kapta. Susanoo -t el�gedetlens�ge miatt apja sz�m�zte az �gb�l. Amaterasu �s Susanoo isten�t�let c�lj�b�l gyerekeket sz�ltek. Amaterasu Susanoo kardj�t darabokra t�rte, �s megr�gta, ebb�l sz�lettek a n�i kamik. Susanoo ugyanezt tette Amaterasu nyak�k�vel, amelyb�l f�rfi istenek keltek �letre.

      Susanoo f�ktelen term�szete az �gi v�tkek elk�vet�s�hez vezetett. Sz�th�nyta a rizsf�ldek t�lt�seit, betemette az �nt�z�-csatorn�kat, levizelte a szent�ly belsej�t, megny�zott egy lovat �s b�r�t az �gi sz�v�h�zba dobta. Amaterasu s�rt�d�tts�g�ben egy barlangba z�rk�zott, �gy az �gi s�ks�g s�t�ts�gbe borult. Az istenek f�ltek a s�t�ts�gt�l, ez�rt mindent megpr�b�ltak., hogy a Napistenn�t kicsalogass�k. Ame no Uzume mulats�gos t�nca nevet�sre ingerelte a kamikat, �s a v�g hangokra Amaterasu is kin�zett a barlangb�l. Ekkor az istenek karj�n�l fogva kih�zt�k a barlangb�l. Ez a mitol�giai elem az �se a sint� szent�lyek melletti, sz�npadon el�adott kagura -t�ncnak, amelyet a papn�k az els� rizs �nnep�n t�ncolnak.

Az istenek tan�csa Susanoot v�tk��rt a f�ldre sz�m�zte, ahol mint h�rosz s�rk�nyokat gy�z�tt le.

      Amaterasu a jap�n cs�sz�ri csal�d �sanyja. Ninigi no Mikoto, az �gi Fens�ges Unoka az els�, aki az emberek f�ldj�n uralkodott. Aj�nd�kba kapta a szent dr�gak�vet, a t�kr�t �s a kardot mint uralkod�s�nak �s hatalm�nak jelk�peit.

Az istenekt�l val� sz�rmaz�s eszm�je nem tipikus jap�n jelens�g, hiszen az �- �s �jvil�g n�pein�l is tal�lkozunk vele. P�ld�ul Egyiptomban �mon-R� mint a f�ra� �se, az ink�kn�l Inti az uralkod�h�z �se, vagy a r�maiakn�l Mars, aki az ikerp�r apja volt. A megszerzett politikai hatalmat ideol�giai �ton pr�b�lt�k al�t�masztani, �s sz�rmaz�sukat eg�szen az �gig visszavezetni.

      A mitol�gi�hoz szorosan hozz�kapcsol�dik a jap�nok �si animisztikus, politeista jelleg� vall�sa: a sint� (shint�). A sint� sz�nak t�bb jelent�se van. Haszn�lj�k az istenek �tjak�nt, a kami no nagara michi �rtelme is ugyanez. A k�nai sz�vegekben shendao n�ven fordul el�. Jelentheti azokat a m�gikus szertart�sokat, hitet, amely a kamikt�l sz�rmazik. N�ha ezt a terminust haszn�lj�k ideol�giai vagy vall�si tekintetben is. A "y� yorozu no kami /800 milli� kami/" elnevez�s az univerzumot ben�pes�t� sz�mtalan istenre utal.

      A kami terminusnak sz�lesk�r� �s nem egy�rtelm� a jelent�se. Kapcsolatban van a kaburu (fels�, legfels�) -sz�val. A kami a melan�ziai mana megfelel�je. Kami egy jap�n tartom�ny r�sze, k�zel a f�v�roshoz.

      Vil�gfelfog�suk szerint az univerzum a mennyei l�lek isteni �tja. Az eg�sz vil�gegyetem a menny istens�ge. A sint� nem hisz a teremt� isten vil�galkot�s�ban..A mennyei l�lek �nmaga keresi saj�t fejl�d�s�nek ir�ny�t. A teremt� l�lek a mennyei l�lek j�v�j�t nem ismeri, hanem maga alak�tja. Egy r�gi mond�s szerint:"A jelen a m�lt �rny�ka, a j�v� pedig a jelen �rny�ka." A sint� felfog�s szerint a term�szetben minden l�lek, amely minden�tt jelen van. Az egys�ges vil�gszeml�let l�nyege az �nteremt�sben van./Takami-Musubi no kami jelent�se a Magas �nmag�t Megteremt� Mennyei l�lek./

      A sint�t a hal�l fogalma nem �rdekli, az �let fokozatos, halad� mozg�sa a fontos sz�m�ra. Azt tartja, hogy az isteni l�lek sohasem pusztul el, �gy nem elm�lkedik azon, hogy mi lesz a f�ldi l�t befejez�se ut�n. Ink�bb arra t�rekszik, hogy a f�ldi l�tet min�l kiterjedttebb� tegye. Nem hisz a megv�lt�sban, n�la a megv�lt�s �s halad�s egy �s ugyanaz. Ugyan�gy a j� �s a rosz is egyar�nt mennyei l�lek. Nem ismeri a hal�l ut�ni b�nh�d�st, az eredend� b�n fogalm�t, az emberi l�lek krist�lytisztas�g�t vallja. B�r minden egy�nnek �nalkot� k�pess�ge van, egyetlen ember sem felel�s teljesen az�rt, amit cselekszik, vagy amiv� lett. Minden ember v�gpontja egy fejl�d�si vonalnak, amely hitet �s �let�szt�nt ad. Minden jap�n mikoto, vagyis a F�ld�n egy�niv� lett isteni l�lek.

      A sint� t�pusai k�z� tartozik a n�pi, a h�zi, a szekta, a szent�ly, az �llami �s a cs�sz�ri h�z sint�ja. A cs�sz�ri csal�d sint� hite a dinasztia isteni eredet�re utal, a k�zponti szent�lyben (kashiko dokoro) �rzik a h�rom �gi aj�nd�k k�z�l a t�kr�t (yata no kagami), fel�p�t�se az isei bels� szent�lyt ut�nozza.

A mik�d�t istenn� emelt�k /�gi unoka/, erre elnevez�se is utal: a Nap Fels�ges Fia (Hi no Miko) vagy a Nap Fels�ges H�za (Hi no Miya).

A shintou men�ben tov�bbi inform�ci�k!!!