|
Buddhizmus
Ismeretlen-AranyHegyAéapítvány 2008.01.31. 12:52
"Bucu" imádata a "Felkelő Nap" országában.
A Buddhizmus Japánban
A japán buddhizmus eltéréseket mutat a kontinensen található formájától. A japánok hite szerint a halottak lelke újjászületik egyszer, szemben a Nirvanával, amelynek célja az élet és halál körforgásának megszakítása.
A tibeti mellett a japán buddhizmus hozta létre a legtöbb sajátságos formát. Ma 56 fő- és 170 alirányzatot számlál. A buddhizmus az i. sz. 538-ban, Koreán keresztül jutott el Japánba, ezután, a helyi sintoizmussal való kapcsolata következtében igen gyorsan megváltozott. A Nara-korszakban (710-794) Japánban hat Kínából származó buddhista iskola honosodott meg (a kosha, a hosso, a sanron, a jojitsu, a ritsu és a kegon), amelyeket a császári udvar elismert a következő évszázad során. A kegon tanítások váltak a kormányzat alapjává, így befolyásos kolostorok (pl. Ji, és a Jinja) épültek Nara környékén. Kobo Daishi 806-ban hozta el a shingon buddhizmust az országba, és kialakította sintóval kevert formáját, amelyet ryobu shintonak hívnak. Két évvel korábban pedig Dengyo Daishi vitte el a tendait Japánba.
A Heinan-korban (794-1184) a tendai és a singon kerültek előtérbe. A tendai felváltotta a kegon iskolát a császári udvarban, a singont pedig főként a nemesség gyakorolta. A Kamakura korszak (1185-1333) alatt az alsóbb néprétegekben megerősödött a buddhizmus egy formája, amely számban a legtöbb követőre tett szert. Ez az Amida buddhizmus volt, egy olyan tiszta „istenségtan”, amely a következő formákban terjedt el: jodo shu, jodo shinshu és nichiren shoshu.
1191-ben érkezett a zen Japánba, és azonnal nagy népszerűségre tett szert a szamurájok körében. Az „üresség” tanának bevezetése a japán gondolkodásba különösen az alábbi két, a XII-XIII. században élt tekintélyes szerzetes, Eisai (a rinzai zen megalapítója), és Dogen, (a soto zen megalapítója) nevéhez köthető.
Mindkét irányzat kifejlesztette saját, önálló japán jellemzőit. A XVI. században a zen már erőteljes affinitást mutatott a szamurájok fegyelmi céljai felé (budo, bushido, takuan, taiaki). A buddhizmus a zen formájában gyakorolta a legnagyobb hatást az ország szellemiségére és kultúrájára, és a következő századokban meghatározta Japán fejlődését.
| |